A fogoly sárkány [BEFEJEZETT]

28. rész - ébresztő

Az éjszaka nyugodtan telt, a kastélyra csend telepedett. Syrax és a mellette alvó Misaki nem is sejtette reggel milyen ,,kellemes" lesz az ébresztőjük. Syrax szemét a reggeli első napsugarak, melyek lomhán törtek át az ablak üvegén eléggé zavarták, így lassan félig meddig felébredt. Ám egyszer, mintha csak valaki elé állna, a fények nem sütötték arcát. Percek kellettek neki, míg szemeit ki sikerült nyitnia. Bár még eléggé összemosódott szeme előtt minden, ki tudta venni ki az aki napernyőt játszik neki. Miközben várja hogy látása tisztuljon kissé, felül, szemeit kissé megdörzsöli. Vár, hogy mit fog mondani az elé tornyosuló.
-Nem szégyenled magad? -szólal meg végül Leorym.

-Miért kéne? -billenti oldalra fejét értetlenül a sárkány.

-Megfekteted az alattvalóim. Ejj ejj... -közben leül az ágy szélére, így a nap ismét a feketeség szemébe süt. ezért kissé hunyorognia kell.

-Nem csináltam vele semmit... 

-Azért alszik itt melletted, persze. Nekem meg tollas a hátam. -sárkánya nyakörvére fogva húzza közelebb- Azt hittem megtanultad mi van ha nekem hazudozol.

-De akkor sem hazudtam és most se. -mereven szemébe néz.

-Akkor bizonyítsd be? 

-Mégis hogy?...
-Mit tudom én. -vállat von lazán és elereszti a nyakörvet. 
-Sokat mondott. -ennyit bök csak ki kicsit eltávolodva tőle.
Miközben Syrax beszél hozzá felkel öléséből és szép lassan kimegy a helyiségből köszönés nélkül. A sárkány oldalra pillant, alvó társára, aki idő közben felébredt és a takarót orráig húzva figyeli a fekete hajút. Visszadől melléje a zöld szemű, lágyan magához ölelve mormog valamit érthetetlenül.
-Bocsi... -szólal meg végül Misaki.

-Nem te tehetsz róla, ennek semmi nem jó. -szemeit lehunyja miközben beszél. 
Szó nélkül inkább hozzábújik a lilás hajú. A sárkány még kicsit visszaalszik, de csak félálomban van. Csak egy kis nyugtot akarna. Akkora kérés lenne ez? Úgy tűnik. Mikor a kapu bevágódik kissé megugrik. Csak egy valaki nyitja úgy ennek a helynek a bejáratát mint a wc ajtó, de úgy tűnik mindig megtalálja a legjobb pillanatot arra hogy ne számítsanak az érkezésére. Syraxot rossz előérzet veszi hatalmába a kapu csapódásakor. Vajon már megint mi lesz? Nyűgösen sóhajt fel. Jobb lesz felkelnie és kikergetnie szeméből az álmosságot, de semmi lélekereje nincs megmozdulni sem. Olyan kellemes így pihizni neki... 

Végül ráveszi magát és felkel, Misaki is elmegy a dolgát intézni és ő is felöltözik majd lemegy a földszintre. Épp akkor nyílik ki a főbejárat és lép be rajt két személy. 

***********************************

Na, meghoztam ezt a részt is. Bocsánat hogy ilyen rövid, de nem erre jár most az agyam>< Van rajtam kívül is aki ma ír nyelvi kompetenciát? Tudom, nem ide tartozik a kérdés. Amúgy ha azt mondom hogy hamarosan vége a sztorinak mit szóltok hozzá?

Hamarosan jelentkezem, addig is jó időtöltést~