45. rész - ismét találkozás

590 54 12
                                    

Mikor Syrax benyit a szobába az kicsit sem mondható üresnek - ahogy arra számított volna. Scarlet az ágyon ücsörög és ölelgeti a földön ülő egyént. Kell egy kis idő míg rájön hogy az a bizonyos személy Misha. Kicsit mintha megváltozott volna a farkas. Több sebe van, lekerült róla a nyakörve, ilyen bújósnak még nem látta a sárkány -mivel nagyban dörgölőzik a lányka kezéhez, mikor az a fülecskéje tövét vakargatja- és talán ami leginkább elgondolkodtatta, most jött rá hogy neki is a fél szeme mű. Ami olyan kifejezéstelen ezüst volt, most világoslilából mélykékbe áthaladó színátmenetes és mintha félénken csillogna akár az igazi. Vajon melyik szadista vehette át a másiktól ezt a szemkonyomkodós izét? Csak most gondol bele úgy igazából, de inkább el is veti a gondolatot.

Beljebb megy a helyiségbe, majd az ágy mellett leguggolva simogatja meg a kislány fejét. 

-Hát ti meg? -fejét kicsit oldalra billenti. 

-Rá lettem bízva a mai napra... -hangja még mindig kis halk ahogy megszólal a bolyhos fülű, közben félénkebben a lányra bök mutatóujjával.

-Arra gondoltam bemutatlak egymásnak titeket, biztos jól kijönnétek. -széles mosollyal mondja a kis szőke. 

-Már találkoztunk, de nem volt rossz ötlet. -halványan elmosolyodik a feketeség. Misha helyeslésképp bólint egy kisebbet. 

Lassan telik az idő, beszélgetnek. Azaz leginkább csak a lányka beszél, a két fiú pedig kitűnő hallgatóságnak tűnik. Egyszer csak két szó közben Scarlet feje Syrax vállára billen és már halkan szuszog is. 

-Elaludt...? -kérdi a farkas a szokottnál halkabban hogy véletlenül se ébressze fel ha a válasz igenlő. 

-Ühüm. -lassan biccent párat. Óvatosan eldönti az ágyon és betakargatja- Nem elküldeni akarlak, de nem az idéző mellett lenne a helyed? -kérdi a másikhoz hasonló hangszínnel.

-Nem. -megrázza a fejét- Azt mondta mára foglaljam el magam vele -buksijával a lány felé biccent- mert inni készül. -alkarjaira billenti kobakját.

-És? -átül az ágy széle mivel a sok guggolásban elzsibbadt a lába.

-Olyankor kiszámíthatatlan. -valószínűleg eszébe jut valami régebben történt és hátán végigfut a hidegrázás- Olyankor mindegy, jól viselkedek-e... -műszemére mutat. 

-Értem. -biccent párat, látja hogy ez nem kellemes téma a fiúnak, így inkább vált- Ha álmos vagy te is gyere csak fel az ágyra. 

-Szabad?... -tekintetét lomhán emeli fel beszélgetőtársa felé.

-Persze. Elférünk rajt. -arrébb ül helyet adva neki.

Lassan felkászálódik Misha is az ágyra és amint felért bebújik a takaró alá, összegömbölyödik és hamarosan már alszik is. Nem sokra rá a sárkány is megtalálja a helyét és az álmok magukkal ragadják.

Álmában ismét abban az emlékképben ragad. Ahogy szülei holtan esnek a földre. Majd egyre tisztább a kép, míg végül meglátja a  gyilkost. Szőke, arany színű szemek. Az arcvonásai akár Leyromé, de... idősebb nála az a személy... 

*************************************************

Na, itt az új rész ^^ Remélem mindenkinek tetszett, ez egy kicsit aranyosabbnak készült. De aki az ilyent nem szereti az kárpótlást kap a következő részben yaoi cím alatt :3 Azt hiszem most már rá lehet könnyen jönni ki a gyilkos. Na de a jobb kérdés. Mi volt az oka? Hamarosan ismét jelentkezem~

A fogoly sárkány [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now