Most hogy már tudjuk mi történt a 11. részeben, itt a folytatása vagyis a 12. rész. Szinte minden benne van ami az előzetesekben és a belepillantóban. Remélem nem fogtok belekavarodni hogy mikor ki kicsoda. Jó olvasást!
Hirtelen felpattant Magnus szeme és levegőért kapott.
Borzasztó álma volt. A rémálomban Alec a segítségét kérte Azazel, a pokol egyik hercegének megidézésével. Természetesen segített neki – sose mondott nemet a fiúnak, még álmában sem -, de az idézés rossz véggel zárult, a démon elszabadult és Magnust Valentine Morgenstern testébe zárta.
Magnus mélyet sóhajtott. Csak egy álom volt, egy nagyon rossz álom.
Amint kitisztult a látásása és kiélesedett előtte az oltáron heverő csontváz, elszörnyedve pillantott le kezeire. Aranybarna bőre, most fakó, sápadt volt, ujjain nem gyűrűk sorakoztak, hanem hegek százai. Maga sem tudta, mikor látta utoljára lakk nélkül a körmeit.
Ökölbe szorította a kezét, és mikor az megmozdult, rájött hogy ez az ő keze.
Elkerekedett szemekkel figyelte a karját és fentebb csúsztatta a sötétkék anyagot egészen addig, amíg a jobb alkarján lévő rúna láthatóvá nem vált.
Nem volt lekötve, ezért felpattant a székből és közel ment a hatalmas üveghez, hogy jól lássa magát.
Hátra ugrott, mikor Valentine ijedt arca nézett vissza rá.
Felemelte a karját – Valentine követte a mozdulatát.
- Ne... - lehelte alig halhatóan Magnus és vele együtt Valentine is. – Ne! – kiáltotta.
Kezét az arcára simította és érezte a durva borostát a tenyere alatt.
Ez nem álom. Ez a kegyetlen valóság.
Ujjai megfeszültek Valentine arcán. Nem! Ez nem történhetett meg! Nem kerülhetett ebbe a könyörtelen férfi testébe, aki a halálát akarta! Aki megölt több száz Alvilágit!
Nem lehet...
Magnus visszagondolt a megidézésre. Azazel tette ezt vele. De akkor hol van most Valentine? Az ő testében?
Arca eltorzult a gondolattól, hogy Valentine Morgenstern gonosz lelke az ő testében van éppen. Magnus ajkai mozognak, miközben Valentine szavai hagyja el a száját. Az ő macskaszemével látja a világot. Az ő kezével érinti meg Alexandert...
Nem! Valentine inkább elrohanna, mint hogy úgy érjen a fiúhoz, ahogy ő. Nem nézne úgy rá. Nem beszélne úgy hozzá.
Alec... Vajon most hol lehet? Tudja mi történt? Észre vette hogy Magnus nem úgy viselkedik, mint általában? Mert abban biztos volt, hogy nem egyezik meg a stílusuk Valentine-nal. Durvábban, erőszakosabban beszél, a mozdulatai kemények, miközben Magnus szelíden beszél és kecsesen mozog.
Ez biztos felfog tűnni Alecnek.
De ha nem, lehet hogy örökre egy Árnyvadász testébe lesz bezárva. Azt pedig nem hagyhatta! Minél előbb beszélnie kellett a fiúval!
Öklét az üvegfalhoz verte.
- Nem Valentine vagyok! – Remélte hogy az Árnyvadászok legalább egy őrt állítottak a cellája elé, aki meghallhatta a kiáltásait. – Hanem Magnus Bane!
Semmi válasz, csak a csend figyelt a kétségbeesett férfira. Egyedül a csontvázak hallották Magnus kiáltásait.
Valentine Morgenstern undorodva pillantott a kezében tartott tükörre. Sehol se voltak kemény vonásai, arca lágy, szinte nőies volt. Szemén festék húzódott, körmei feketék voltak, de nem a harctól, hanem valamilyen festéktől. Elhúzta a száját és a sárga macskaszemekbe nézett.
