Another Me

Kritika Niagara

-A mai óra után beszélni szeretnék önnel, Miss Verly. -állt meg a lány előtt, szokásos sétálgatása közben Mrs. Morgernstein.
Jess szó nélkül bólintva tudomásul vette a kérést.
Ekközben Axel épphogy odaért a törzshelyükre.
-Na milyen volt a pucc parádé? -vetették oda neki kíváncsian vigyorogva a kívülálló haverok.
-Nem volt rossz. Jessie famtasztikus volt. -mosolyodott el gyengéden a fiú, miközben lepakolt.
-Megdugtad? -rántotta fel perverzen szemöldökét egy spanyol beütésű, fehér trikós srác a rágója megdolgozása közben.
-Mi?! Nem! -akadt ki Axel -Miért kell ilyen primitíven rákérdezni? Egyébként ha lett volna valami, akkor se feltétlen mondanám el, mert semmi közötök ehhez.-dohogta - Magánügy.
-Ugyan, Axy. Ismerünk. -veregette vállon az egyik napszemüveget viselő fiú.
-Ha ismernétek, tudnátok, hogy én nem egyéjszakás szexben utazom. -szabadult meg dzsekijétől -Engedelmetekkel elmentem táncolni. -intett a zenére, most aktuálisan salsázó tömeg felé.
Jess befejezte az órát. Átöltözött, majd sietve ellenőrizte magát a tükörben. A falra aggatott, szabályos sorrendű képek szigorú tekintetével kísérve battyogott a fehér falú folyosókon, míg elérte a keresett irodát.
Izgalomtól remegő kezét ökölbe szorította és nagy levegővétel után bátortalanul kettőt koppantott a sötét falapon.
-Oui? -hallotta meg Mrs. Morgernstein hangját, mire lenyomta a kilincset és fejét bedugta a tágas, otthonos irodába.
A tanárnő fekete székében íróasztala mögött ült és épp franciául társalgott valakivel telefonon. Intett, hogy a hívatott bejöhet.
Jess lassan belépett és becsukta maga mögött az ajtót. Pillantását körbejártatta a szobában. A falak itt enyhe rózsaszínhez hasonló szín öltöttek, a fény is valahogy barátságosabban áramlott idebent. A fal képekkel és bekeretezett újságcikkekkel volt díszítve, melyek akárcsak a folyosó fotói, szabályos rendben sorakoztak.
Az igazgatónő mosolyogva elköszönt és letette. Jessie most látta először mosolyogni.
-Jöjjön csak, nem kell félnie. -intett maga felé Mrs. Morgernstein hívogatólag.
A lány bátortalanul közelebb lépett, egészen az íróasztal elé.
-Foglaljon helyet. -invitálta az egykori világhírű balett táncos.
A lány engedelmesen leült.
-Miss Verly, azonnal a tárgyra térek. -vágott bele a tánctanárnő- A tegnap esti előadásról szeretnék beszélgetni önnel.
-Nézze Mrs. Morgernstein, tudom hogy elszúrtam egy elemet és nagyon sajnálom, de több idő kellett volna a felkészüléshez.
-Ugyan! -legyintett a Mrs. -Az nem jelentett semmit. Figyeljen, ötven éve ezt csinálom, és soha nem kapott még ilyen vastapsot ez a darabunk, ha haladók adták elő. Miss Verly, én nem szoktam elhalmozni a tanítványaimat dicsérettel és jó szóval, de a tegnapi teljesítménye után, úgy gondolom kiérdemelte ezt. -csúsztatott oda egy szürke dossziét az ujjait tördelő lány elé.
-Ez mi? -kérdezte Jess a tanárnőre pillantva.
-Felkérés.
-Mire? -bontotta ki a papírtartót, izgalomtól csillogó kékes szemekkel az ifjú táncos.
-Legyen az állandó főszerep táncosa ennek a darabnak és nem utolsó sorban, kérem, kísérjen el Párizsba az Éves Profi Balett estre.- mosolygott rá Mrs. Morgernstein.
-Én?! -akadt el a lány lélegzete -Az ÉPB-re? Önt? -hebegte.
-Legyen a külön tanítványom. -spékelte meg a lány meglepettségét és izgalmát az ötvenes, elegáns hölgy.
-A tanítványa? -kerekedtek el Jess szemei.
-Igen. -bólintott a Mrs. -Egy hét van a Piros cipős balerinák felvételéig. Ez remek protekció és egyben felkészülési lehetőség, természetesen nagyobb óraszámmal. Nos?
-Igen!- vágta rá gondolkodás nélkül Jessie.
-Rendben. -bólintott Mrs. Morgernstein.