Hazudsz! (Újratöltve!) */Vége/*

~17~ ^Új Kezdet^

~Kis idő elteltével~
°HanBin szemszög°

    Laur végre megvan. Lecsillapodott. Az utolsó meccsünk ma lesz. Másodikok vagyunk, de az első helyre pályázunk így szépen gyakorlunk közösen eleget. Szinte minden nap 5 órát. De hála mindenki jól bírja és épp játékosaim vannak. Ez az igazi csapat összetartás! Így szeretem a skacokat! De eljött az idő rám is. Tenni kell most már valami jót. Elsőnek csak nyerjük meg a meccset. Mondjuk sose csalódom. Már csak a legerősebb csapat ellen kell játszani. 
-Porba kell őket küldeni fiatalok! Mindent bele! Mint akik élnek úgy játszatok!-pacsizok le sorba mindenkivel. El is kezdődik a játék. Jinny meg Dong Dong és Channie kis padon kezdik ahogy szokták. Kell a jó erő későbbre.
-Itt a Joghurt.-add egy szép passzot Laur és átvéve be is dobom csont nélkül.
-Kicsoda?
-A Joghurt. Tudod B.I! De jön is fel...-fogja a fejét.
-Sok sikert.-felugrok a fejem fölött majdnem elsuhanó labdáért majd kezdek is palánkra játszani. Bobby meg Yun a támaszom két szélen. Ameddig birom addig hajszolom magam.

Fújnak egy gyors cserét amit ki is használok.
-Yun , Bobby ti gyertek le. Channie, Jinny! Gyerünk fel. 10 pont lemaradás.-fogom a fejem és a padlóval szemezek.
-Állítsd ki szerintem Laurt.-szólnak rám a skacok. Istenem felrugom azt a Joghurt hajút...
-Jó. Leány le! Bobby kocc vissza.
-De most miért?-jön le csodálkozva.
-Pihenj egyet. Megoldjuk mi. Nem akarok figyelmeztetést.
-Nem rugom fel a gyereket.
-Akkor se itt erotikázzatok, mert elnézik és lökésnek veszik fel.
-Milyen erotika?-akad ki én meg felfutok a pályára, de utánam repül egy cipő ami elől el is ugrok.
-Nyugi van hé! Majd később szórakozunk!-dobom ki szélre a cipőt és fel is állunk.-Büntetőt kell szereznünk!-nézek Jinnyre.
-Abból vagyok a legszarabb.
-Én hiszek benned!

    Nem is kell sokat várni a büntető dobást is elvégezzük. Egyel vagyunk csak előttük. És ahogy pánikolok rájövök, hogy le is fújják a legutolsó körünk. Lassan levonulunk a fiúkkal a pályáról.
-Elsők vagyunk!-örül fel Laur.
-Hagyjatok már a hülyeséggel...-kezdek el morogni.-Hogy mi?-kapom fel a fejem mikor eljutott az agyamig az információ.
-Ez hülye.-nevet fel mind.

~Fél óra múlva a meccs után~

   Jól esett a nyerés. Végre felhozzuk a suli hírnevét. Nem is volt olyan nehéz ez az országos. Jó mondjuk sokszor voltunk fáradtak. Mint mondjuk most.
-Hallod Laur.-hívom ki a nappaliból a konyhába.-Ugye nem baj, hogy a skacok elhozzák ide a barátnőiket?
-Nekem semmi bajom sincs ezzel. Csak ne hányják össze a házam. Rosszba leszünk!
-Ezt mondd el majd nekik is. Én...egy kicsit lelépek.
-Hova mész így éjszaka?
-Csak sétálni.-mosolygok rá és gyors a szobámba futok átöltözni. Így este nem a legjobb az idő.

   -Ha bármi van hívhatsz!-ordít Laur mikor meghallja, hogy kinyitom a bejárati ajtót.
-Szólok persze!-csukom is be mikor kilépek rajta. Végre a levegőn. Mikor az utcára lépek elindulok a legközelebbi játszótérhez.
Oh anyám megint a szerelmesek... Most idegesít ha meg látok egy szerelmes spárt.
-Elnézést!-török át rajtuk hisz alig fértem el ezen az irtó nagy járdán. Nem bemegyek a játszótér kapuján hanem megmászom a kerítést. Sok bennem az energia. Ahogy földet érek megcélzom a nagy fa alatt a szokásos padom. De látom nem is egyedül leszek. Egy lihegő Szaszi. Ahogy rám néz fel is nevet.
-Ne ijeszgess már!-szisszen rám csendbe.
-Mit csinálsz?
-Menekülök Vasutasnétól.-nevet fel.
-Mit csináltál már?-mosolygok rá és leülök mellé.
-Kapott egy kis vizet, mert már szagos volt. Ja meg...-nevet fel.-Eladtam pár zokniát és ezért sír.
-Büdös a csaj?-elkap hirtelen a hányinger. Ő csak bólogat és alig kapva levegőt röhög.-Az gusztusos. Fúj...-ráz ki a hideg rendesen. Kicsit elbambulok.-Meg pár wonos zokniért sír?
-Aha.-vihog hangosan. Meghallok egy kis nesszenést és befogom Szasz száját hirtelen.
-Gyere elő kicsi lány nem lesz semmi baj!-hallom a tónál.
-Gyere!-húzom fel a lányt és elindulok a tó felé. Ahogy meglátja nekünk háttal a szépséget egy bokorhoz fut.-Dik ez.-mutatok rá és nevetek. Kibújok a cipőmből majd a szúrós kavicsokon végig lopózva a csaj mögé érek és épphogy csak meglököm, de magától borul a vízbe. Jó hangosan felnevetek majd futó lépésbe visszamék a cipőmhöz és felkapva futok Szaszhoz.
-Nem hoztam sampont.-röhög a földön fetrengve és fogja a hasát.
-De legalább a nem fürdök szabályát most megszegte.-mosolygok le rá.
-Húz már fel!-nyújtja ki a kezét amit megfogok. Felhúzom és röhögve fogja meg a vállam.
-Alexandra!-ordít fel a banya mikor kimászik. Jó sokáig tartott neki.
-Futás!-fogja meg Szasz a kezem és röhögve indulunk ki a játsziról.-Azt a biciklit kérem!-mutat egy piros kenzelre. Oda futva fel is pattanok rá ő pedig a csomagtartóra és elindulunk.
Pár utcával arrébb pedig megint nevetni hallom.-Ne ijedj meg, de ez a banyáé.
-Oh sejtettem én. Az a kis geci pedig majd haza sétál.
-Figyu amúgy...-fejezi be a nevetést.-Nincs kedvem haza menni.
-Akkor gyere hozzánk! Laur biztos örülni fog. Sőt. Most biztos örül.
-Megnyertétek?
-Persze. A kupát is haza vittük. A suli híres lesz...
-Akkor te miért nem vagy otthon?
-Nagy volt a felhajtás.
-Ja, hogy nálatok ünnepelitek. Akkor beugrok gratulálni.
-Meg megkérdezni.
-Nem kell. Haza megyek én csak ott lesz a büdös.
-Akkor se mész! Nálunk leszel. Vissza fizetem a múltkori ott alvásom.
-Hagyjál már a hülyeséggel.-nevet fel.
-Na szép ki is nevetsz?
-Ki hát. Még vissza fizeted.
-Akkor tartozom ennyivel. Jobb?
-Inkább fékezz B.I , mert elhagyod a házat.-nevet fel és a vállamba kapaszkodik hisz nagyot fékezek. Gyors leugrik és néz engem.
-Mi van?-nézek vissza és letámasztom a biciklit.
-Rakjuk már ki az útra.-megfogja és ki is tolja.-Vagy az árokba?-megy vele a túloldalra és bele is borítja.-Így már nem is látjuk.-jön viszza mosolyogva. Kinyitom a kaput. Ahogy megyünk be mindent zárok magunk után.

   -Itt az emlegetett!-ordít Jinny.
-Na végre, hogy itthon van. Szia...-néz Laur rám.-Sziasztok. Na Mo is itt van.-jön hozzánk majd megöleli barátnőjét.
-Szia Mo. Én csak gratulálni jöttem utána itt se vagyok.
-Ennyire sietsz haza?
-Dehogy siet!-szólok bele.-Nincs is kedve haza menni. Ugye, hogy...áú!-fogom meg a kezét amivel csíp.-Itt aludhat?
-De B.I!-csípi meg jobb kézzel az oldalam ami már kevésbé fáj.
-Meg se érzem.-nyújtom rá a nyelvem.
-Na óvodások. Persze, hogy itt aludhat. Majd bejöttök fiatalok.
-De HANBIN!-ordít rám.
-Mondtam, hogy nyerek.-lassan elengedem és a bejárati ajtóhoz állok.-Arra van a befele!-mutatok előre, de meg se fordul.-Ma nem mész haza ezt el is felejtheted.
-De most már haza akarok menni. B.I!
-Szarul hazudsz.-nevetem ki.
-Na maradj már ne kelljen már könyörögni.-megjön Bobby a felmető sereg.
-Na látod bőven elférsz itt is. A büdöskét hagyd csak a báttyádra. Vagy felhívjam beszéljek vele?-veszem elő a telefonom.
-Hallod nem vagyok óvodás meg ne próbáld!-kap a kezem után.
-Akkor maradj itt.-mosolygok rá majd átdobom Bobbnak a telefonom. Hirtelen leguggolok Szasz elé majd gyors a vállamra dobom és elindulok vele befelé.
-Tegyél le! HANBIN!-ver egyet a hátamra, de semmit nem ér. Beviszem a nappaliba majd szépen ledobom a fotelba.
-Ő is játszik!-forgatok egyet az üvegen és pont rá mutat.
-Hanbin!-néz rám mérgesen. Hát, de cuki ilyenkor anyám.
-Felel vagy mer?-szólal meg June. Oh pont az emberem.
-Csak mer.-kacsintok Szaszra.
-Hogy mi?!-ugrik egy oktával feljebb a hangja. Csak felnevetek ő pedig megforgatja a szemét.
-Akkor felel.
-Mióta tetszik neked a Főnök?
-Nem tetszik csak barátok vagyunk.
-Na szép.-dúrok a hajamba.-Ha kettesbe lennénk nem ezt mondanád.
-De. Pont ugyan így.
-Na jól van elköltöztem sziasztok!-fejemre húzom a felsőm és elindulok a szobámba. Mikor belépek és csuknám az ajtót nem birom.
-HanBin. Csak vicceltem.
-Én is. Na menj ki!-próbálom becsukni, de nem is akarom annyira.
-Hallod ne durcizz már be.-nevet ki. Elengedem az ajtót és elindulok az ágyam felé. Hirtelen két lábat kapok el , mert Szasz a hátamra ugrik. -Na HanBin!-a hajamba dúr és jól összekócolja.
-De bedurciztam.-hirtelen ledobom az ágyra én pedig csak leülök a szélére.
-De ne már !-jön mögém és a nyakamba bújik.
-Óvszert használjatok!-kopog Bobby az ajtón és röhögve tovább megy.
-Elég sok a hülye nálunk.
-Nem meglepő. Mint mondjuk te. Te se vagy egy észlény.
-Na köszönöm. Mégjobban bedurciztam.
-De HanBin!-búj mégjobban hozzám.
-Hát, de csak oltogatsz.
-Hát, mert szeretlek.
-Kint nem ezt mondtad.
-Az csak vicc volt.
-Ezért a viccért velem alszol!-megfordulok és fogom a derekát.
-Ne! Vegyem le a cipzáros felsőm.-vigyorog rám.-Légyszi.
Lassan elengedem, de megéreztem, hogy futna ki, de elkapom a csuklójánál.-De B.I!-nevet fel.
-Szépen le akarod venni a cipzáros felsőd. Gyere segítek!-húzom magamhoz majd a derekára fogok és segítek neki levenni. Ahogy leteszem a székre a felsőt visszaindulok az ágyhoz vele. Egyszerre dőlünk le ő meg csak a csuklómra fog és feszegeti a kezem.-Uh az mi!-engedem el és csodálkozva nézem a csuklóját.

   -Semmi se! HanBin!-takargatná, de nem megy neki.
-Szép tetkó. Nekem még eszembe se jutott, hogy felvarassam a neved.
-De ez csak barátságból!-fordul felém mosolyogva.
-Persze csak barátságból...-puszit adok a homlokára....

-----------------------------------------------
Szép napot mindenkinek! 😊 Köszönöm még egyszer, hogy vagytok egy páran velem és olvassátok😍. Szeretlek titeket!❤