Hazudsz! (Újratöltve!) */Vége/*

~27~

   -Na itt a másik okoska is.-jön ki Jinny a házból.
-Jézus de aranyos kislány!-sikít Bobby és kifut majd felkapja a kezébe.-Ő Szaszival a közös gyereketek?
-Hülye ő a húgom.
-Nagyon szép vagy ám. Mi a szép neved Drágám?
-Hanbyul.-nyújtja ki a kezét kislányos zavarába.
-Bobby.-fog vele kezet.-De neked csak Drágám.
-Na ne nyúlj a húgomhoz te pedofil.-lépek hozzájuk és átveszem a kis menekülőt.
-Hyung félek.-a kis fejét a nyakhajlatomba teszi.
-Nem kell félned. Itt az összeset elverem csak egy szólás és már fekszik is.
-Akkor a hóddal kezd.-mutat heves mozdulatta Bobbyra és felnevet.
-Na szép vagy Édes most megharagudtam.-megy be durcizva.
-Ne is foglalkozz vele picur.-jelenik meg Channie is.
-Mindenki hazaért már?-nézek rá és leteszem a húgom aki nevetve fut a kocsink felé. Fél szemmel utána lesek, de csak a tomboló Lauron nevetgél meg a nyivákoló JunHoe-n.
-Igen már megjött mindenki. De ti hol jártatok?

     -Valahogy leesett Laur a lépcsőről és eltört a lába.
-Tényleg el van neki törve?-néz Jinny elég érdekesen.
-Eddig majd meg halt ne mondjátok, hogy...-fordulok meg lassan és a bolond mankósan kergeti a másik bolondot. Oh istenem ha ők összeházasodnának. Nem maradna egyikből se semmi.-Ez csak optikai félre látás. Oké?-mosolygok rájuk. A húgomhoz futok majd leülök mellé a patkára és jó hangosan nevetünk a gyagyásokon. De csak addig amég a leány ki nem fekszik a sarkon, mert az idióta után hajította a mankót.
-Oh June, hogy szakadna rád az ég! Ha nem kapsz le... Le se borultam volna a lépcsőről!
-Hogy mi?-ordítok oda én.-Lebuktatok fiatalok hé!-pattanok fel.
-Nem is volt semmi ilyen!-visszamegy segíteni és elég gyorsan összekapja a nincsköztünksemmi partnerèt a betonról. Megfogom a húgom kezét majd elkezdünk befelé szaladni. Az égbolt is elég csúnya lett már. Azt hittem még marad egy kicsit a napsütés, de úgy néz ki, hogy ez is megunta.

     Betérünk a házba majd körbe mutatok minden kis zugot a húgomnak. Utoljára a nappaliba leragadunk és csak vigyorogva néz fel rám.
-Meg akarod mutatni az unatkozó népnek is?-nézek le rá. Csak bólogat én pedig már keresem is a jól ismert Twice zenét. Elindítom ő pedig kezdi is aranyosan az egészet.

      Mindenki egyből felfigyel rá. Nem is csodálom hát neki is megvan a varázsa. Csak tesók vagyunk. Nem várok sokat erre nekem is be kell szállnom mellé.

     Több zenét kéne táncolnunk mert ez nagyon jó. Itt van nekem ő is. Már hiányzott, de azért most teszek egy menő zárást, hogy csak rá figyeljenek már ne rám. A marhára aki beszállt mellé.

     -Jöhetne a csapatba! Nagyon szép!-ugrik fel Jinny és tapsol. Aki a nappaliba van az még csatlakozik a nagy rajongó táborhoz. A húgom csak mosolyogva kicsit piros arccal meghajol majd az oldalamnak csapódik és ölel. Szasz ma ráér? Nem tudom , mert a báttyával költözködnek mostanság. Biztos nem könnyű, de a Vasutasné végre repült.
-Köszöni szépen. Virágot meg húszezrest az öltözömbe!-indulok ki nevetve a kincsel az oldalamon. A szobába vezetem és megvárom amèg ráugrik az ágyamra és kiterül.-Anyuék hoztak?
-Öm... Nem. Csak eljöttem... Tudod báttyó, hogy hiányzol sokat.
-Egyedül jöttél?-meglepődve nézek rá.-Akkor nem is tudják...?
-Írtam anyuéknak. Lehet nagyon morcosak lesznek, de hiányoztál.-a földre ugrik majd hozzám fut és megölel.-Ugye nem fogok kikapni?
-Azt nem hagyom, hogy megverjenek.-ölelem vissza én is. Azt hittem anyuék hozták, de hogy ennyire se figyeljenek rá... Legalább rá vigyáznának ha már elküldtek otthonról.

      -Csá szomszéd! Nálad is szakad az eső?-ordít Bobby.
-Te rota kapa. Szerinted esik?
-Hát nálunk igen. Na és villámok vannak felétek?
-Ne idegesíts már! Szerinted én hol lakom?-kérdez nevetve.
-Az biztos, hogy nem nálunk. Csurog a háztetőről a víz?
-Bobby nem. Nálunk Suga hugyozik a tetőn azért vizes kint minden. Itt lakok mellettetek te selejt!-kicsit leszidja, de nevetve.-HanBin itthon van?
-Persze a szobájába. De itt a vére is.
-Kicsoda? Ja. Úúúú!!-hallatszik ahogy fut majd kopognak is az ajtón. Hanbyul nyit ajtót és ahogy meglátja Szaszt visszaszalad hozzám pontosan mögém és örömébe halkan sikít. Én tudom miért.-Sziasztok!-mosolyog ránk és belép.-Oh itt a kisebb is. Szia Hanbyul.
-Szia Alexandra.-köszön halkan, de néha-néha kikucskál mögülem.
-Oh HanBin te már mindenkinek meséltél rólam?
-Ő a húgom csak nem titkolózok.
-Pedig simán eltitkolhatott volna.-kémleli a kisebbet aki elő se mer bújni.
-Dehogy titkolom! Hanbyul gyere elő nem harap.
-De~~-nevet fel gyerekien. Erre mi is elmosolyodunk.
-Vigyázz ő egy igazi banya! Ilyen picurokat eszik minden nap!-jön meg a ház bohóca.
-Itt a hód!-kuncog halakan és jobban bújik.
-Oh a kis pimasz itt az idő a fenekelésre ám!
-Na meg a holt testemen keresztül te kis pedomaci.
-Akkor az gyors lesz. Hé hallod Dong!-ordít ki.-Nálatok is esik az eső!?
-Jaj ne fárassz már!-sóhajt egy nagyot.-Itt nem esik hanem szarják a vizet!
-És a villámok?
-Dong!-szólok bele én is.
-Azt pedig a tündérek hímezik a télapó szakáljából.
-Magyarul?
-Dong meg ne próbáld itt a kicsi!
-A beleidből tekerik a dzsangát azok a színes tetves gecik...-itt befogom a húgom fülét. Ő azért még ne nőjön fel ha nem kell gyorsan.-Utána Potter módra varázsolgatnak abba a meleg seggedbe. Na. Bocsánat.-nevet kínjába aki pedig hallotta jó hangosan röhög.
-Menjünk!-jön ki mögülem Hanbyul és fut ki.-Lopjuk ki a plázát!-vissza jön az ajtóba majd ránk vigyorog.-Ugye nem tántorodtatok meg öregeim? Gyerünk geco menjünk már!-nevet fel és elfut.
-Na gyere csak ide kis Kim! Ha elkaplak lesz ne mulass!-indulok utána, de az ajtóba megállok.-Jössz velünk? Addig se unatkozol otthon. Meg segíthetsz elverni a húgom. Mondjuk lányok kitartanak egymás mellett. Várj meg se szólalj!-sietek hozzá majd nem foglalkozva senkivel lopok egy édes csókot. Hm...Igen ezt is szerettem volna már rég óta.