Az elveszett iker, két tűz között ~ BEFEJEZETT ~ (Harry Potter Féleség)

7.fejezet

Az iskola fekete kőfalára egy jel volt rajzolva. Egy háromszög, benne egy körel, amit egy vonal szel át. Furcsa, gondoltam magamban, és betettem a seprűmet a hejére, ami Viktor Krum, és Teo Gold között volt.

A szőkeség bekísért az étkezőbe. Hat asztal terült el merőlegesen az emelvényen lévő tanári asztalra. Ablakok sokasága helyezkedett el az étkező bal oldalán és a tanárok feje fölött egy hatalmas sárkány. Teo a piros asztalterítős asztalhoz kisért. Leültem az egyik székre, ami Hancy és Vikky között volt, Teo kelletlenül leült Hancy mellé. Nemsokára mindenki megérkezett, és helyetfoglatak az asztaloknál. A mi asztalunk ablak alatt helyezkedett el. Melletünk zöld abraszterítővel ellátott asztal volt, utána sárga - ehez az asztalhoz ült le Jemmy -, majd utána fehér, utána rózsaszín - ennél az asztalnál csak lányok ültek -, és a szemközti falnál pedig kék.

Végre a tanári asztal felé fordultam, ahol meglláttam anyát és apát az igazgató két oldalán. Mosolyogva néztek rám, és biccentettek nekem, hogy ne legyen olyan feltűnő, én intettem nekik. Mikor mindenki megérkezett Igor Karkarov Igazgató úr felállt a helyéről, és mosolygva beszédbe kezdett.

-Köszöntök minden új, és régi diákot a Drumstrug Boszorkány- és Varázslóképző szakiskolába! Aki ahova leült, másat nem választ. Az asztal varázserővel van elátva, megérzi, ha nem odaültél, akik között helyed van, és kidobb onnan. - Ez leginkább az elsősöknek szól. Mindenképp jelnetkezzetek annak az asztalnak a kviddicsaptába, ahova ültetek, vagy szurkoljatok nekik becsületesen. Namármost, mint látjátok, itt hat asztal, hat család. A Kékek! -hangos tapsvihar hangzott fel - A Rózsaszínek! - itt néhány síkítás is belefért - A Fehérek! A Sárgák! A Zöldek! És nem legursósorban a Vörösek!

Hangos éjjenzés hallaszott, és mindenki fütyölt, majd kántálni kezdték.

-Vööörik! Vörösek! Vörööösek! - kántálták fenhangon. Az igazgatóra pillantottam, de az csak kacagott.

-Nos akkor! - mondta, mikor újra szóhoz engedtük. - Kezdődjék a vacsora!

És meg is jelent a sok finom étel. Mosolyogva láttam neki egy rántothúsnak és élveztem a körülöttem lévő tásaságot. A vacsora végeztével apa jött oda az asztalunkhoz, pálcával a kezében.

-A Vörös csapathoz került elsőévesek! Ide hozzám! - kiáltotta el magát parancsoló hangon, nincs az az elsős aki meg nem ilyed volna,ha nem épp barátságosan mosolyog. Rá sem ismerek, bizisti!

-A nevem Ruben Poller, nektek csak Poller professzor, bájitaltantant fogok tanítani, namármost. Vannak bizonyos szabályok amiket be kell tartani. - kezdte, újait összeilesztve. -Akár a hegyekbe is mehetek seprűnyélen, de csak egy tanár, vagy egy nagyobb diják kíséretében. Azok a karkötők amik most a csuklotokon diszelegnek, azok a csoportbatartozásotok jelei.

Mondta, és a bal csuklonkra mutatott. Rápillantottam, égy egy ezüst csatos vörös szalag virított a csuklómon.

-Hallottam, hogy közületek, már az egyik elsős be is került a kviddicsapatba. Megtudhantám, hogy ki az? - felynögtem. Senki nem emelte fel, a kezét, ugyhogy meggyőződésem, hogy rám utalt. Még ő is meglepődött amikor a kezemet a magasba látta.

-Mutatkoz be kérlek! - mondta sajnálkozó pillantást küldve felém.

-A nevem Araya Poller, apám. -mondtam ki, minden szót jól artikulálva. A többiek furcsán néztek rám, majd mikor megértették az összefüggést hirtelen, mindenki jóban akart velem lenni.

-Szia! - szólitott meg egy platinaszőke hajú csaj. - Leszünk barátok?

-Kérek még egy kis türelmet! - szolt rá apám a hangoskodóra - Azon kívűl,  Hannah Kilov, és Teo Gold megmutaja a szobáitokat. Holnap kapjátok meg az órarendeket. Minden ingóságot már a szobában van.