Fight For Love - [ Loki ]

Váratlan erő

A velem szemben lévő aranyhajúnak leesett az álla. Úgy elkerekedtek a szemei, hogy majd' kiugrottak a helyükről. Bennük keletkező dühöt kezdtem észre venni, de elfordult, s mikor újra találkozott a tekintetünk már el is tűnt a legkisebb csírjára is.

Eközben Loki helyet foglalt a Thor melletti helyen és hamarosan a vacsorát is kezdték behordani. Csendben ettük meg az előételt, még egy legyet se lehetett hallani a hatalmas, arany helyiségben.

A következő fogást is elfogyasztottuk ebben az állapotban, a szolgák már elvitték a tányérainkat, amikor Odin felszólalt.

"Mesélj, Nissa, milyen volt a mai edzés?"

"Baudier elkezdett tanítani más fegyverek forgatására. Kicsit furcsa volt a kard után a tőr és a harci pöröly, de az íj nagyon jól állt be a kezembe. Vagyis Baudier ezt mondta." mosolyodtam el szégyenlősen.

"Képzeld mindegyik lövésem eltalálta a céltáblát!" ujjongtam örömömben a család előtt. Odin nevettett és Thor is becsatlakozott, de Frigga és Loki csak csendben húzták fel a szájukat.

"Úgy hallottam, hogy azért tértetek át másik fegyvernemre, mert Thort a földre küldted kardforgatásban. Rendkívül elégedett vagyok veled, Nissa. Nem hittem volna, hogy lánylétedre ennyire jól fog menni, de örülök nemkülönben."

"Köszönöm, Mindenekatyja." bólintottam elégedetten. Lenéztem a tányéromra, hiszen a dícséretek ritkák voltak a király szájából és épp ezért nagyon jól estek. Halk torok köszörülést hallottam a szemben lévő székek felől, s amikor felnéztem Thor szája előtt láttam az ökölbe szorított kezét.

"Azért mindannyian tudjuk, hogy ez a kezdők szerencséje, Nissa. Egész Asgard ismeri a legjobb fiatal kardforgatót, azaz engem." vigyorgott rám az asztal másik feléről. A kék szemei beleolvadtak az enyémekbe és még így maradtunk pár percig, amíg el nem kezdtem kuncogni.

"Nem gondolod, Thor, hogy Asgard következő királyához képest túlságosan magabiztos vagy? És csak, hogy tudd, az én tehetségem nem pusztán szerencse. Én ezért megdolgoztam és keményem edzettem már amióta kaptam egy tanárt." a mondandóm végére kezdtem felvinni a hangomat és egyre nagyobb dühöt éreztem.

A fáklyák elkezdtek pislákolni, majd egyre növekedett a lángjuk. Próbáltam lenyugodni, de sehogy sem ment. A kezem már az asztalt karmolta, hogy elfolytsam az érzéseimet, de ez is kudarcba fulladt. A szemeimet becsukva mély levegőket vettem, s eközben éreztem, hogy egy kéz nyugtatóan összekulcsolódik az én asztalt szorító ujjaimmal. Amikor felemeltem a tekintetemet egy hollófekete hajú fiút láttam meg. Loki.

Valami furcsa volt benne, mert olyan volt mintha elhalványult volna a teste és át is láttam a formáján.

Mintha mi sem történt volna ő rámmosolygott és a többiek megfigyelték, hogy a lángok fokozatosan visszanyerik az eredeti méretüket.

Mikor teljesen észheztértem és visszacsöppentem a valóságba Frigga hívását hallottam meg elsőnek.

"Nissa, Nissa! Minden rendben? Miért nézel rám ilyen furcsán?"

"Tessék?" megráztam a fejem, hogy teljes lélekjelenlétemben itt legyek, majd újra tanácstalanul néztem Friggára. "Bocsánat, nem értettem. Megismételnéd?"

"Minden rendben, Nissa? Ilyen még nem történt eddig. Aggódtam." nézett rám ijedt tekintettel.

"Persze, minden rendben, Anyám. Kérlek folytassuk a vacsorát."