Egy éjszaka!

17.

Eltettem a dobozt jó mélyre, hogy ne tudják meglátni. Kivettem egy zsebkendőt és azzal kezdtem törölgetni a kezem. Nagyon csípet minden egyes érintése az anyagnak. Elszoktam már ettől. Hirtelen dörömböltek a fürdőszoba ajtaján. Minden hangomat és bátorságomat összeszedtem.

-Ki az?

-Jin vagyok! Szeretnék beszélni veled!

-Egy perc!

Gyorsan lehúztam a pulcsim ujját. Kinyitottam az ajtót és egy aggódó Jin-t láttam meg.

-Ugye nem csináltál semmilyen hülyeséget?!

-Nem...

Hazudtam neki. Nem mondthattam el, hogy megvágtam magam! Akkor ki tudja, hogy mit csinálna velem! Nem akarom, hogy bárki is megtudja! Nem szeretem sajnáltatni magam! Ez csak rám fog tartozni!

-Akkor megnyugodtam! Nagyon megijesztettél mindenkit!

-Sajnálom...

Dehogy sajnálom! Miattuk érzem most szarul magam! Csak Jin-t és Rap Mon-t sajnálom! Ők nem érdemelték meg, hogy így viselkedjek! De a többiek megérdemlik! Megérdemlik, hogy bűntudatuk legyen!

-Le kellene jönnöd egy kicsit!

-Oké...

Lementünk és nem várt esemény fogadott. Tae és G falták egymást a többiek előtt. Mikor elváltak és mind a ketten megláttak felémmosolyogtak. Milyen kis... Barackok. Leültem és rájukfigyeltem.

-Nos a többiek már tudják.... De Uma még nem! Uma! Mi Tae-jal együtt vagyunk!-boldogan mosolygott rám G. Mindjárt le fogom törölni!

-Gratulálok nektek! De megtudhatom, hogy mikortól? Csak mert nekem azt mondtad G, hogy nem fogtok össze jönni mert félsz, hogy V kihasznál! De szólj ha nem így volt!-én csak mosolyogtam. A többiek lefagytak.

-Figyelj Uma! Sajnálom, hogy olyan voltam veled, mint egy sárkány! Nem akartalak megbántani!

-Sajnálhatod is!

Azzal otthagytam mindenkit. Nem akartam ott lenni. G megváltozott! De én is! Olyan leszek mint régebben! Vége annak a korszakomnak, mikor megpróbáltam boldogabb és jobb lenni magamnál. Mostantól egy igazi depressziós ribanc leszek....