~Terv~

151 16 2
                                    

~Nancy~

Az ötlet amit Logan felhozott igazán jónak ígérkezik, de nem lenne szívem apát egyedül hagyni, na meg neki sem kéne a húgát itt hagynia főleg, hogy régen látták egymást. Szívesen elszöknék és minden vágyam az, hogy csak vele legyek, de ezt el kell hessegetnem.

Eljött a nap. A nap, amely mindent tönkre fog tenni az életemben. A nap mikor elvesztem a szerelmemet. A nap mikor férjet választok. A születésnapom.

- Jó reggelt hercegnőm- nyit be apa a szobámba

- Neked is- dörzsölgetem a szemeimet

- Boldog születésnapot- ad a kezembe egy kicsi dobozkát mire kérdőn nézek, rá- Nyisd, ki- mosolyog. Megrántottam a vállamat majd kibontottam a gondosan becsomagolt dobozt. Felnyitottam a dobozt és egy gyönyörű ezüst, szív alakú nyakláncot pillantottam meg benne- Ez az anyukádé volt. A halála napján adta nekem azzal a mondattal: ,,Mikor betölti, a tizennyolcat add át neki emlékül"

- Tényleg az övé volt?- kérdem, mire bólint-, Akkor soha nem fogom levenni!

- Ez kedves. Na de készülődj, mert szépnek kell lenned. Hu, drágám rengetegen jönnek, ám majd el- kacsint, majd felkel az ágyamról és boldogan kisétál a szobámból. Miután becsukta az ajtót kikeltem az ágyamból és a szekrényemhez sétáltam.

- Na, vágjunk, bele- mondom, majd készülődni kezdek.

****

A folyosókon magabiztosan sétáltam végig, mint aki már régóta várta ezt a napot. Gondosan kifésültem és feltűztem a hajam az arcom természetes. Felhúztam a legszebb ruhámat és cipőmet így úgy éreztem kész vagyok. Logan szobájába igyekeztem. Mikor szobája ajtaja elé értem épp akkor lépett ki.

- Szia-, mosolygok rá

- Szia-, mér végig- Először is gyönyörű vagy! Másodszor meg ahhoz képest, hogy eljött a te napod igazán boldog vagy

- Igen- bólintok-, Alig várom, hogy kiválasszam a jövendő bélimet- ütögetem meg a mellkasát

- Tényleg?- kérdi s eltűnt arcáról a kisfiús vigyora

- Igen főleg, hogy te is sorban fogsz állni

- Mi? Várj... Mi? Nancy jól vagy?- teszi homlokomra a kezét

- Igen jól vagyok semmi bajom! Amint megérkeznek a nyálas kis hercegek és sorban állnak te is ott leszel és mikor az apám elkezdi a szövegét te is oda állsz a többi közé! Azt nem mondhatja meg, hogy kit választok!- mondom, magabiztosan mire csak bólint

- Nem rossz terv csak nehogy balhé legyen-, ölel át, de én eltolom, és az ajkaira tapadok- Eddig attól féltél, hogy meglátnak-, motyogja

- Nem érdekel, mert szeretlek! 

Soha nem múlikDonde viven las historias. Descúbrelo ahora