Fekete lótusz

16. fejezet

Reggel mikor felkeltem komoran jöttem rá, hogy egy újabb nap a suliban. Lehet, hogy jobb volt, mint az előző iskolámban, de suliundoromon semmit sem változtatott. A zuhanyzás és a bepakolás után ásítozva mentem le reggelizni. Anya megint üzenetben kívánt szép napot és jó sulit. Csináltam magamnak szendvicset, majd neki álltam enni. Felénél megcsörrent a telefonom, Erik hívott.
-Jó reggelt! - köszönt vidáman.
- Jó reggelt! - köszöntem vissza mosolyogva.
- Mennyire örülnél most egy kávénak vagyis azt hiszem a te esetedben egy forró csokinak? - tette fel a meglepő kérdést.
- Szívesen meginnék most egy kávét. - válaszoltam neki, majd kiváncsian vártam a magyarázatot.
- Jó, én is erre számítottam. - mondta nevetve, majd lerakta a telefont. Abban a pillanatban, hogy lerakta megszólalt a csengő. Lassan csoszogtam el a bejárati ajtóhoz, majd kiváncsian nyitottam ajtót. Erik állt ott mosolyogva, három poharat tartva a kezében.
- Mivel nem tudtam, hogy most akkor szabad-e kávét innod, vagy sem vettem forró csokit is. Amúgy szép jó reggelt. - mosolygott rám édesen, a gödröcskéivel az arcán. Majd felém hajolt és megcsókolt. Miután elhúzodott megjegyeztem, hogy ez nagyon jó meglepetés volt és szívesen indítanék így minden reggelt. Majd a kezénél fogva húztam a konyha felé. Gyorsan befejeztem a szendvicsemet, majd megittuk a kávét. Egyszerűen hihetetlen érzés volt, hogy miattam eljött idáig és hozott kávét. Lassan már nem is tudok jobban beleszeretni. Még bőven volt időnk a suliig, így megmutattam neki a szobámat. Kiváncsian nézett körül, mindent végig vizslatott. Elidőzött a posztereknél, a képeknél. Mikor a családi fotónál tartott ami kiskoromban készült, amin apa is rajta volt megjegyezte, hogy cuki gyerek voltam. Oda álltam mellé, figyelve a képet, majd annyit reagáltam rá, hogy olyan gombóc voltam, hogy csodálom, hogy séta helyett nem gurultam. Oda húzott magam mellé, homlokon puszilt és elkezdett vitatkozni, hogy nem is voltam annyira duci. Én nevetve karoltam át és ellenkeztem, hogy dehogynem. Mosolyogva megcsókolt, a derekamnál fogva közelebb húzott magához. Neki döntött a falnak úgy csókolt. Nem tudtam betelni vele. Azt akartam, hogy sose kelljen elindulni az iskolába, hogy örökre itt maradhassunk, csókolozva. Olyan volt, mintha valaki bennem tüzet gyújtott volna, a lélegzésem és a szívverésem felgyorsult. Azt hiszem sosem fogok máshogy reagálni Rá. Rá és az öleléseire, csókjaira. Mikor elhúzódott vissza húztam magamhoz. Nevetve adott mégegy csókot és közölte, hogy mennünk kell a suliba. Szomorúan értettem vele egyet. Mosolyogva adott egy gyors csókot, majd a kezemnél fogva húzott maga után a földszintre. Felkaptuk a cuccainkat, én bezártam magunk után az ajtót, majd kézenfogva indultunk a suliba. Mosollyal az arcomon sétáltam mellette. Nem is akartam, hogy el engedjen. Fogja a kezem örökké. Mikor közel értünk a sulihoz el gondolkodtam azon, mi lesz ha meglátnak minket. Nem akartam, hogy itt is piszkáljanak. És azt sem, hogy Eriket. Kornéllal is megszívta, nem akartam, hogy még az iskolában is baj legyen. Viszont ő ugyanúgy fogta a kezemet még a suli előtt is. Viszont az én kezem remegett, féltem a reakcióktól. Nem voltam biztos benne, hogy ez így jó ötlet. Viszont közben nem akartam, hogy el engedje a kezem. Ő mosolyogva nyugtatott, hogy nem lesz semmi baj. Valószínűleg feltűnt neki, hogy nagyon aggódok. Nem sok embert láttunk a suli előtt, de azt hiszem Erik sem akart balhét, mert adott egy puszit és azt mondta, hogy sajnos muszáj el engednie a kezem. Majd el engedett. A suli előtt köszöntünk pár osztálytársunknak majd egyenesen a termünkbe mentünk. Mikor leültünk közelebb húzódott, úgy, hogy összeért a lábunk. Az egész nap unalmasan telt, Erikkel beszélgettünk, meg az osztály be volt pörögve a csütörtöki osztálykirándulás miatt, így eléggé nagy volt a moraj, ezért inkább zenét hallgattunk. Erik megint inkább papíron kommunikált velem. A nap hamar elrepült, Erikkel együtt indultunk el. Majd a suli előtt külön váltunk, megbeszélve, hogy én átmegyek hozzájuk és közösen írjuk meg a házikat. Otthon bekaptam egy kis kaját, hagytam üzit anyának, hogy Erikéknél vagyok együtt tanulunk. Sietve indultam el. Erik anyukája nyitott ajtót, mosolyogva köszönt, kérdezett a hogy létem felől, én mondtam, hogy köszönöm, jól vagyok, ennyi volt a társalgás én meg felmentem Erik szobájába. Ő már előszedte a füzeteit és könyveit, bár a telefonját nyomkodta tanulás helyett. Mikor beléptem mosolyogva nézett fel, köszönt, majd még írt vmit a telóján majd felállt és odajött hozzám, megölelt, szorosan tartott a nyugtató karjai között. Majd megcsókolt, hosszan. Majd elhúzodott, oda sétált az asztalához, majd neki állt a házi csinálásnak. Oda ültem mellé, átbeszéltük a dolgokat. Tanultunk a memoritereket, kikérdeztük egymást, megszakítva a folyamatot ,,pár'' csókkal. Hamar este is lett. Az anyukája csinált tojásos lecsót, egyszerűen fantasztikusan főz. Mikor már indultam volna haza Erik anyukája még megállított, hogy anyut is szeretné meghívni egy vacsorára. Mosolyogva mondtam, hogy megmondom neki és tuti örül majd az ajánlatnak. Elköszöntem, majd elindultam haza. Erik kikisért, egy hosszú csókkal és a hihetetlenül aranyos gödröcskés mosolyával búcsúzott. Mikor hazaértem anya a kanapén aludt. Mosolyogva írtam neki egy cetlit, hogy hazaértem, ne aggódjon ha fel kel, csak nem akartam felébreszteni. Majd fel mentem a szobámba, ledobtam a cuccom. Elmentem gyorsan zuhanyozni, majd fáradtan dőltem az ágyamba és el is aludtam.