Ki az az én?

14 A rejtvény

Ránéztem Johnnyra aki csak a rejtvényre koncentrált semmi másra.

- Na jó, szerintem nézzünk körül hátha tud valaki nekünk segíteni

Elindultunk keresni tehát Domestos javaslatára valakit. Egész végig a papíron gondolkodtam, és el is felejtettem már a Domestosos ügyemet. Barangoltunk össze vissza mire megláttam valamit.

- Galost?

- Igen?

- Miért van nálad egy plüss nyuszi?

- Eddig is nálam volt. Mindig is nálam volt. Egyszer el akarták venni és egy kicsit szétszakadt ezért van a hasán öltés. Így olyan mintha ő is olyan lenne mint én. Aki pedig el akarta tőlem venni az pedig... tudjátok mi lett vele na.

- Értem - amúgy nem. Egy ideig még csöndben sétálgattunk mire Galost megszólalt.

- Nézzétek!- A fán volt egy papír amin ugyanúgy körök és félkörök álltak.- Van itt egy helyszín amit normális betűkkel írtak. Na jó. Akkor menjünk a virágos kertbe. Utálom a virágokat. - Ekkor Domestos kis kedvence leugrott a válláról és elkezdett futni egyenesen. Mi is követtük a példáját. Egy kis futás után pedig oda is értünk. A kis gyík egyből bele is hempergett a virágágyásba. Domestos alig tudta kiszedni onnan. Volt a virágos rét közepén egy kis viskó. Gondoltuk ott élhet a feladó. Bekopogtunk és egy néni nyitott ajtót.

- Sziasztok. Érdekelne az ajánlat?

- Jó napot. Csak meg szeretnék kérdezni milyen írással írta azt az ajánlást.

- Jajj, hát azt még kislány koromban tanultam az apukámtól. Azt hiszem úgy nevezik, hogy Preporodi írás.- ekkor elakadt a lélegzetem.

- Olyan ismerős ez a név.- szólalt meg Johnny. Miért nem mondhatom meg neki, hogy onnan származik?

- Én még sose hallottam- hazudott természetesen Domestos.

- Meg tudná fejteni nekünk ezt az írást? - adta oda a papírt Johnny a néninek.

- Hát persze. Hozom az olvasó szemüvegem.- pár másodperc múlva pedig vissza is tért a hölgy.- Tehát. Az áll rajta, hogy: A nagy gomba laknál várom Johnnyt egyedül. Ha más is jön akkor elmegyek és többet nem láttok viszont. Utóirat: A kis állat neve Guid. Legalább is arra fog hallgatni.

- Köszönöm szépen!- köszönte meg Johnny.

- Miért pont Guid?- erre a kis állat felfigyelt. Domestos meglepetnek tűnt ami elég ritka.

- Akkor gyerünk Guid! Vezess!- Kiáltotta Johnny. Erre megint rohanni kezdett a gyík. Utána futottunk, de azért még vissza kiabáltunk a néninek egy köszönömöt és egy viszlátot. A kis állat hirtelen megállt és felfutott Domestos vállára. Már este volt így úgy döntöttünk lefekszünk és holnap folytatjuk a küldetést. Gyorsan eltelt az éj főleg, hogy mindenki teljesen ki volt merülve. Reggel pedig szettünk magunknak pár almát a fáról. Megettük, mint reggeli, és tovább mentünk Guid vezetésével. Fél óra se kellett és a kis állat megint felfutott Domestos vállára, de most nem azért mert fáradt volt. Egy gombaszerű lakhely állt előttünk.

- Innentől egyedül megyek.- Jelentette ki Johnny.

- Nem hagyunk magadra. Mi van ha csapda?- Mondtam féltve.

- Tudok magamra vigyázni. Maradjatok itt és senki ne kövessen. - Elindult a ház felé, és mi meg csak ott álltunk. Galost ugyan úgy mint mindig ijesztő mosollyal az arcán nézte Johnnyt. Domestos mérges tekintettel és karba tett kézzel állt és közben Guid nyalogatta az arcát. Én féltve néztem Johnnyra. Utána akartam menni, de Domestos megállított.

- Ezt most egyedül kell végrehajtania.