Mistletoe / Befejezett /

❄ 24.Nap ❄

December 24.

Nyöszörögve fordultam az oldalamra, ugyanis valaki elhúzta a kabinunk kis ablakának a függönyét, így nem kis fény tört be hirtelen a szobába, ami némiképp zavart az alvásban.

- Boldog karácsonyt HaNi ! - vetődött le mellém JungKook és mosolyogva figyelte félig lehunyt szememet és nyúzott arcomat. - Még mindig nem tudom elhinni... - motyogta és kezével arrébb söpörte kontyom egy kilógó tincsét. Elmosolyodva hagytam, hogy fülem mögé tűrje, ezzel hozzáérve bőrömhöz, amivel apró bizsergést váltott ki az egész testemen.

- Neked is boldog karácsonyt - válaszoltam, miközben feltoltam magamat ülőhelyzetbe és ásítva kihúztam a hajgumit kócos hajamból. - Auch, ez fájt - húztam el a számat, miközben a gumiban maradt hajszálaimat szedegettem ki. Miért rossz lánynak lenni ? A hosszú haj egy átok... Miközben eltávolítottam a fölösleges szálakat, tekintetem az engem bámuló fiúra esett, aki elbambulva figyelte minden mozdulatomat. Kicsit feszélyezett a tekintete, így abbahagytam, amit csináltam és kérdőn összevontam a szemöldökömet. - Miért bámulsz ?

- Mert szép vagy - vágta rá azonnal, ezzel kicsit zavarba hozva engem, na meg a szívemet is kiakasztotta egy pöppet.

- Ja, szerintem is szép lehetek a nyálfolttal az arcomon, meg a kialvatlan fejemmel, meg a szénakazalhoz hasonlító hajammal. Hm, meg kéne lesnem milyen gyönyörű vagyok - simogattam meg az államat elgondolkozva, mire JungKook felnevetve ingatta meg a fejét, majd csuklómat megfogva húzott közelebb magához. Én szabad kezemmel megtámaszkodtam a feje mellett, úgy néztem le rá kíváncsian. Fél hajam az arcába lógott, így prüszkölve vette le a csuklómról a hajgumimat és szép lassan kezébe fogta a tincseimet és nagy gondossággal felkötötte a hajamat egy kontyba. Visszafojtott lélegzettel, szememet lehunyva élveztem keze érintését a tarkómon és hogy hajammal olyan nagy gonddal bánt. Nem szerettem, hogyha mások piszkálták a loboncomat, de tőle valamiért elviseltem. Fel se tűnt, de egyszeriben tarkómnál fogva lehúzott gyengéden az ajkaira, így szemeim azonnal kipattantak, de ahogy megéreztem párnái ízét, nem kellett sok idő, hogy szemeimet ismét lehunyjam és átadjam magamat az ő általa okozott varázsnak.

- Ilyen se volt még - nézett körbe a társaságunkon NaEun, miközben egy kis időre lerakta a menüjét, amiben eddig azt kereste, hogy mit is reggelizhetne. Már csak alig pár napunk volt a hajón és ez volt az utolsó nap, amikor mind így össze tudtunk gyűlni, így elterveztük, hogy az egész napot együtt töltjük, kihasználva ezt a kis pihenést. A másik három srác a további napok mindegyikén dolgozott, így sokkal kevesebbszer találkozhattunk velük, mint eddig. - Fura, hogy mind együtt reggelizünk.

- Inkább az a furcsa, hogy Taehyung még velünk van - lesett barátja felé JungKook, habár az említett erősen stírölte az egyik pincérlányt.

- Szerintem nem sokáig - töltött ki magának egy kis vizet Jimin és pultos fiúval máris fogadni kezdtek azon, hogy vajon meddig fogja még bírni a harmadik barátjuk. Mi NaEunnal értetlenül néztünk össze, de aztán rájuk hagytuk, hisz csak egy fiús szokás lehetett. Mi inkább azt vitattuk meg, hogy mit csináljunk a nap további részében. Fürdőzni Taehyungon kívül senkinek sem volt kedve, a moziteremben nem lehetett túl sok dolgot csinálni és a csöndben filmet nézős program nem biztos, hogy most a legjobb ötlet lett volna. Habár én támogattam, hisz ez volt a legenergiaspórolóbb. Nem szívesen csináltam volna olyat, amihez túl sok fizikai ott lét lett volna szükséges. Mondjuk sejtettem, hogy úgy is valami ilyen mellett fogunk végül dönteni, de azért nagy lelkesedéssel szavaztam az alvás mellett is. Bár nagy bánatomra senki sem támogatott az ötletemben.