Love is the Cure [Sirius Black Fanfiction] - SZÜNETEL

8. fejezet: Egy feltétellel

Másnap, vasárnap reggel már rettentő korán felkeltem, hogy meg tudjak reggelizni még a Gyengélkedős elfoglaltságaim előtt. A klubhelyiségben már volt pár diák, inkább csak az ötödévesek, akik az RBF-ekre készültek. Emlékszek, hogy tavaly én is már első tanítási napon nekiálltam készülni rá, de meg is érte, hiszen mindenből Kiválót kaptam. Erre persze szükségem volt a további tanulmányaimhoz, amik kellenek a gyógyító szakmához.

- Szia, Xeno! - köszöntöttem a szőke fiút, aki a szokásos helyén üldögélt, és bele volt merülve a jegyzeteibe - Hogy megy a tanulás?

- Egész jól. Szerintem nem lesz gondom a vizsgákkal.

- Hát, ha már első héten így gondolod, akkor biztos, hogy minden oké lesz. Még rengeteg időd van addig.

- Tudom, de nem árt a tanulás. Hiszen te is így voltál ezzel tavaly.

- Ez igaz. - bólintottam végül, igazat adva a fiúnak.

- A Gyengélkedőre mész?

- Majd igen, de először reggelizni indultam. Nem tartasz velem? - ajánlottam fel neki.

- Hát jó. Legyen. - rántotta meg a vállát, majd egy pálcaintéssel összezsugorította a könyveit és a jegyzeteit, amiket a zsebébe rakott.

- Megvárom ám, amíg felviszed a szobádba. Nem kell magaddal cipelni őket. - nevettem el magam rajta.

- Még csak az kéne! - fújtatott egyet - A többiek így is ki akartak nyírni, mikor szólt az ébresztőórám. Nem akarom őket újból felébreszteni.

- Te mugli ébresztőórával kelted magad minden nap, csakhogy többet tudj tanulni?

- Naná! Imádok a klubhelyiségben lézengeni, főleg így hétvégén, hajnalok hajnalán. Senki nem zavar.

- Akkor én megzavartalak ezek szerint. - néztem rá kíváncsian, mikor már leértünk a Hollóhát-toronyból.

- Dehogy. - intett le - Amúgy is át kell költöznöm lassan a Nagyterembe, mert a többiek fel fognak ébredni, és a rossz időnek köszönhetően megint tele lesz a klubhelyiség. Ezért is érte meg magammal hoznom a könyveimet.

- Így már minden világos. - bólintottam - Duplán is jól jártál. Egyrészt a szobatársaid nem ölnek meg, másrészt pedig a Nagyteremben maradhatsz reggeli után tanulni.

- Kettőt egy csapásra.

- És nem lesz itt zajos a tanulás? Úgy értem én már a hatodik évemet kezdtem meg itt a Roxfortban, de még sosem jutott eszembe, hogy a Nagyteremben tanuljak. - gondolkodtam el hangosan.

- Nem rossz, főleg hétvégén. - mesélte lazán Xeno - Ilyenkor a legtöbben majdnem délig alszanak, és aki korán fel is kel, az sem zajong nagyon egy szombati buli után.

- Szombati buli? - ütköztem meg a mondatán - Milyen buli?

- Hát... Öhm... - láttam rajta, hogy zavarban van - Általában a Griffendélesek rendezik. Nem nagy szám, nincs is minden szombaton, és nincs ott olyan sok ember. Inkább csak a sajátjaik, és a Hugrabugból páran. Tőlünk tényleg csak egy-két ember szokott menni. Mardekárosok meg kizárva.

- Mióta vannak ezek a bulik?

- Hát... Mióta ide járok. - húzta el a száját - De hozzáteszem, hogy eddig csak egyszer voltam. Még nagyon régen, talán harmadikban. És nem ittam alkoholt.

- Alkoholt is isznak? - háborodtam fel egyre jobban.

- Szerinted mitől megy nehezen a felkelés? - nevetett.