Léna

(10)

- Hahó! - miközben ezt mondta már a nyakamba is borult Sándor. Mondom én, ő igazi laza és jófej nagybácsi volt. Bár elég furcsa rá ezt a szót használni. Közben a nője csak állt és nézett.
- Hadd mutatom be a barátnőmet - nézett rá Sándor.  - Ő Nikol. Nikol, ő itt Léna, szintén Lélegző Moha rajongó. - kacsintott rám nagybátyám.
- Ó, szióka, tök jó, hogy megismerhettelek - kicsit nyávogós hangon mondta, miközben kezet nyújtott nekem. Nem maradt választásom, kezet fogtam vele. Bár akkor még nem jöttem rá, mennyire antipatikus számomra ez a nő. De nem is volt idő gondolkodni semmin, mert hátulról már apa kurjongatott örömében a szeretett kisöcsinek. Én kihasználva az alkalmat be is táncoltam a szobába. A nagy üdvözlések után Sándor ismét mellém sodródott.
- Jól sejtem, hogy te ma szíved szerint inkább koncerten volnál?
Előbb nem is tudtam mit is mondjak, hiszen nem akartam bunkó lenni.
- Na... - bokszolt a vállamba -, csak ne szerénykedj, mert elszalasztasz egy szuper koncertmeghívást - és még kacsintott is!
- Ooh.... - hebegtem - Komolyan? Tényleg nagyon vágytam oda!
- Gondolom mindennek elmondtál már magadban  mi?
- Öö.., nem..
- ..annyira.. - fejezte be helyettem, nekem meg égett a pofám, mint a stoptábla.
- No de, fölényben vagytok, lányok! Mert természetesen Nikol is oda volt, hogyha már pont most jöttünk haza, oda feltétlen menni kell. Így van vagy nem így van? - ha valaki nem ismeri Sándort, azt hinné be van tépve, de én tudtam milyen hm.. érdekes a stílusa. Talán ezzel fogja meg a csajokat, mert nem mondanám, hogy túlzottan monogám típus volna. De mivel rokon, ez engem aztán nem érdekel.
-  Fölényben a Lélegző Moha rajongók! - kurjantottam kissé harsányan, mert hirtelen anya rosszalló pillantását láttam, de amúgy ő nem is tudta miről beszélünk. Majd nagyot néz! Sándor csak nevetett, Nikol somolygott valamin, ő persze biztos be van avatva a dolgokba.....  És valahogy hirtelen megértettem még valamit: valószínűleg ő is szerelmes Brandonba! Sándor ide vagy oda! Persze furcsa dolgok ezek, de nem tudom, nekem például azért nincs barátom, mert Brandont szeretem. Vagy lehet, mert akkora lúzer vagyok  hogy csak az álmaimban van párom, igazán nem is kellenék senkinek? Na, neee, ez ugye meg sem fordult senki fejében? Mindenesetre én magam ilyen mélységekig nem voltam azért tisztában a lúzerségemmel. El sem tudtam valahogy képzelni, hogy én járjak valakivel. És sajnos az az igazság, hogy eddig nem is volt barátom..
- Nos, akkor nincs kecmec - nézett Sándor a szüleimre - Viszem a lányokat Lélegző Moha koncertre!
Egy pillanatra azért csönd telepedett a szobára. De persze a vagány rokon döntését senki sem vonta kétségbe, azaz nem szólt bele. Csak rám néztek furán, pedig nekem eszembe sem jutott még csak szóba sem hozni a koncertet.
- Látod, ezért kár volt aggódni - mondta anya.
- Huhú, jól sejtettem én, hogy valaki itt vágyik valahova - nevetett nagybátyám. Hát  igen. A családban mindenki tisztában volt vele, mekkora rajongó vagyok, és gondolom Nikol miatt Sándor is pontosan tudott a koncertről, sőt, lehet ezért ez a hirtelen látogatás? Ki tudja, de nekem végül szerencsém lett. Nem úgy, mint Rékának. Mert azt már pofátlanság volna kérni, hogy ugorjunk be érte, mivel sajnos nem esett útba ahol lakott a fővárosba menet. Az egy dolog, hogy elleszek Sándorékkal is, de no, azért Réka volt a legjobb és ha belegondolok az egyetlen barátnőm. Valószínű, hogy majd Nikol is elöl akar lenni, de mi Rékával mindig első sorban voltunk, és én most sem szeretném másképp. No meg a szőkeség afféle vetélytársként is felfogható, de Rékának Brandon "úgy" nem jött be, azaz nem volt bele szerelmes.
Persze ez hálátlanul is hangozhat, mert örüljek, hogy ott lehetek, meg hogy elvisznek, de na, hát ilyen a szerelmes ember.