Begin (Vkook Ff.) *Befejezett*

♤3♤

Levegő hiány miatt elvállt ajkaimtól, majd egy halvány mosoly kíséretében lepattant az ágyról és elkezdett öltözödni.

- Te már rég nem vagy szűz igaz?- kérdezte gúnyosan.

- Ühm.- bólintottam.

- De viszont még sosem csókolóztál.- vigyorgott.

Újra bólintottam.

- Érdekes. Ki volt az a vadbarom aki úgy vette el a szüzességed, hogy meg se csókolt?- horkantott fel mégtöbb gúnnyal a hangjában.

- Hírtelen érdekelni kezdtelek vagy mi a fak?- szűkítettem össze a szemem, majd felvettem az alsómat és a pólómat.

Már nyitottam volna ki az ajtót, ha nem csapja vissza, engem pedig nem nyom neki. Azonnal ajkaimra tapad és mohón kezdte őket falni. Kicsit nehezen de próbáltam viszonozni.

- Mond, hogy nem szeretnéd, ha érdekelnél engem.- morogta fülembe, belőlem pedig egy halk nyőgést csalt ki.

- Hagyj engem békén... Nem leszek a ribancod!- toltam el, majd kimentem a szobából, majd befutottam az enyémbe.

~ Time Skip ~

Mivel nyári szünet van ezért nem mentem ma suliba. Anya szokásához híven dolgozik én pedig itt ülök a szobámban és Sims 4-ezek. A kamasz korral együtt jár, hogy napi 24-ben játszok és mást nem is csinálok. Nem vettem észre, de konkrétan Taehyung az ajtóból bámúlt engem. Lányokat megszégyenítően sikoltottam fel, mire kitört belőle a nevetés.

- Mióta állsz te ott?- kérdeztem, miután összeszedtem magam, de ő még mindig nevetett.

Pár perc múlva sikerült valahára neki is össze szedni magát. Oda jött hozzám, majd az arcomtól 1 centire hajolt. Azonnal zavarban lettem. De miért váltja ki belőlem ezeket? Miért ver a szívem gyorsabban? Miért szeretném, hogy hozzám érjen? Miért akarom, hogy boldog legyen?

- Állni állok mint a cövek.- kuncogott, viszont én kicsit se találtam viccesnek.- Segíts rajtam.- nézett a szemembe.

- Még mindig nem akarok az egyik ribancod lenni.- néztem szúrós tekintettel.

- Te vagy az egyetlenem.- szüntette meg a köztünk lévő távolságot.

Kezeimet nyaka köré fontam, míg ő csípőmnél fogva felkapott az ölébe, majd letett az ágyra, közvetlen az ölébe. Megéreztem valami keményet vagyis nem valamit, hanem Taehyung férfiasságát. Egyszerre nyőgtünk fel. Nyelvével megnyalta az alsó ajkamat, bejutásért könyörögve, amit azonnal megadtam neki. Lassan kezdtem el ringatózni rajta, minek következtében a számba nyőgött. Többször akarom ezt hallani! Olyan sokszor amennyiszer csak lehet. Amilyen gyorsan csak tudtam, levettem róla és magamról a pólót, majd felálltam és levettem a nadrágom. Taehyung ugyan így tett az én állam pedig a földet érte. Már boxeren keresztül is látszot mekkora a férfiassága. Te jó ég! Ez belém fér egyáltalán?

- Be repül a légy!- szólt rám egy hatalmas vigyor kíséretében.

- Hahaha nagyon vicces!- feleltem gúnyos hangnemben, ami nem tetszett neki, ezért lelökött az ágyra és nyakamat kezdte el ostromolni.- Taehyung...- sóhajtottam.- Miért csinálod ezt velem?- gördült le egy könnycsepp.

Amint észre vette, hogy keserves sírásba kezdtem, felhagyott a tevékenységekkel és a szemembe nézett kérdő tekintettel.

- Mi a baj nyuszi?- törölte le a könnyeimet.- Mond el mighallgatlak.- puszilt meg.

- Én...én csak....- próbáltam mondani, de nem ment.

- Gyere ide!- ültetett fel az ölébe, majd szorosan őlelt magához.

- Azt hiszem szerelmes vagyok beléd.- fakadtam ki.

Egy pillanatra elfelejtett levegőt venni, így egy kicsit eltávolodtam tőle.

- Kook... Egy olyantól ami tegnap történt senki nem lesz szerelmes.- húzta a száját.

KURVA ÉLETBE! Mit is gondoltam mikor ki mondtam? Hiszen ez egy címeres seggfej. Letöröltem a könnyeimet, majd fogtam a cuccait és velük együtt dobtam ki a szobámból. Az ajtót kulcsra zártam, hogy még véletlenül se tudjon bejönni. Lefeküdtem az ágyamra, majd úgy zsugorodtam össze mint egy hernyó és csak sírtam és sírtam.

Hiányzik Yoongi...