Úgy volt ahogy azt képzeltem. Jimin full idegesen köszöntött. Igazából megértem. Én is ilyen lennék, ha a legjobb barátom ott hagyna egy másik pasiért. Csak sajnos az a másik pasi Taehyung volt.
- Szia!— köszöntem el tőle, majd beültem a kocsiba, ahol Jin már vár.
- Indulhatunk?— kérdezte.
- Ja!— bólintottam.
Az út további részében csendben ültem és néztem ki az ablakon. Elgondolkodtam. Tae-nek még élnek a szülei? Vagy esetleg meghaltak? Anya biztos tud mindent és Tae is. Mivel Tae nem akarja elmondani, ezét muszáj leszek anyától megkérdezni a dolgokat. Furcsálva vettem észre, hogy a ház előtt egy csomó rendőr van. Ezek mégis mit keresnek itt?
- Ajjajj...— húzta a száját Jin.
- Azonnal parkolj le!— utasítottam, amit meg is tett.
Amilyen gyorsan csak tudtam kiszálltam a kocsiból, majd a ház felé vettem az irányt. Megláttam Tae-t, ahogy bilincsbe verve viszi ki egy rendőr. Anyát is megpillantottam, aki szintén ugyan olyan döbbent volt mint én.
- Mi a fasz folyik itt?!— kérdeztem kétségbe esetten.
- Nyugodjon meg kérem!— szólt rám az egyik.
- Tae!— kiabáltam utána.
Szomorú arccal rám nézett, majd hagyta betuszkolni magát a kocsiba. Urrá lett rajtam a pánik. Mi van, ha börtönbe csukják? Egyáltalán miért? Mi van, ha nem látom többé? Idegesen túrtam a hajamba, majd anya felé fordúltam.
- Te komolyan hagytad ezt?!— kiabáltam vele.- Mit tett?!— fakadtam ki.
Könnyeim utat törtek maguknak és csak sírtam. Amint Jin is ide ért, szorosan átölelt, majd nyugtatgatni kezdett. A fejemben csak úgy cikáztak a kérdések. Miért? Miért? Miért? Mit tehetett? Miért nem mondott nekem semmit???
Miután elmentek a rendőrök, anyának estem. Szorosan a falhoz nyomtam a nyakánál fogva. Nem akartam bántani, se megijeszteni. Egyszerűen csak egyszer viselkedne legalább anya módjára.
- Mi a büdös kurva anyja folyik itt?— sziszegtem.
- Meg...— próbálta mondani.
Egyhítettem a szorításomon, hogy tudjon beszélni, de még mindig nem engedtem el.
- Megölte... a.. szül...— ennyi kellett.
Azonnal elengedtem és felrohantam a szobámba. Hangosan csaptam be magam mögött az ajtót és próbáltam válaszokat keresni. Hogy tehette ezt a szüleivel? Mi oka volt rá?
- Jungkook...— kopogott Jin az ajtómon.
- Mivan?— kiabáltam ki.
- Nyisd ki!
- Nem!— tiltakoztam.
- Ezzel nem segítesz Tae-nek...— sóhajtott.
Igaza van. De mégis mi a faszt tudnék én tizenhat évesen segíteni? Semmi hasznom nincsen. Nem ér semmit ez a kibaszott életem ami most van! Legszívesebben most azonnal lőném magam fejbe...
- Anyukád elment megvédeni Tae-t és segíteni neki...— ment el végül.
Ennyire hülye én se vagyok. Védheti anya bármennyire is Tae-t akkor is a legjobb esetben öt év börtön lesz az ítélet. Persze csak, ha beismeri és nem találnak olyan embert aki valószínűbb, hogy Tae helyett ölte meg a szüleit. Bármi is történik én kihozom onnan, ha bele döglök is! Nem hagyom ott!
YOU ARE READING
Begin (Vkook Ff.) *Befejezett*
FanfictionJeon Jungkook egy 16 éves gimis srác. Mindig is szeretett volna magának egy testvért. Egyik nap beállít az anyukája Kim Taehyung-al, azzal az állítással, hogy meg kellett mentenie őt, hiszen börtönbe került volna. Jungkook nem érti, hogy miről is va...