Begin (Vkook Ff.) *Befejezett*

~12~

Reggel arra ébredtem, hogy valaki puszilgatja a nyakam. Azaz nem valaki, hanem Taehyung. Elmosolyodtam, majd kinyitottam a szememet. Lassan vezettem kezem a hajába, majd elkezdten simogatni.

- Jó reggelt.— suttogtam.

- Jó reggelt.— kúszott fel egy apró csókra.

- Kérdezhtek valamit?— néztem a szemébe.

- Persze.— bólintott.

- Miért voltál bíróságon?— simítottam arcára.

- Nem tetszene a válasz.— rázta a fejét.

Érzehető volt, hogy ezt még a halála napján se mondaná el senkinek se. Anya alig foglalkozik velünk igazából. De mégis tudja Taehyung titkát. Szomorúan elmosolyodtam, majd adtam neki egy puszit.

- Semmi baj.— öleletem át.

- Szeretlek.— búgta nyakhajlatomba.

- Én is szeretlek.— szívtam be azt az örjítően jó illatát.

- Gyere menjünk le reggelizni.— pattant fel, majd én is követtem a példáját.

Lent már Jin várt minket palacsintábal és kakaóval. Leültünk, majd neki is álltunk enni. Jin csak mosolyogva bámúlt miket, ahogy úgy eszünk, mintha még soha az életbe nem ettünk volna ilyen jót. Tudni illik, hogy Jin kajái egy mesterszakácsos kajához érnek fel. Nem is értem, hogy miért nem szakácsnak ment el.

- Nagyon finom volt.— ettem meg az utolsó falatot.

- Neked is ízlett Tae?— kérdezte Tae-t.

- Ühm.— bólintott, majd ő is lenyelte az utolsó falatot és felállt.- Elmegyek szívni egy cigit.— mondta, majd megpuszilt és elment.

- Ezek szerint jártok.— kuncogott kislányosan Jin.

-Elég!— kuncogtam én is.- Amúgy is. Inkább vigyél el Jiminhez, mert tegnap elfelejtettem és most biztos mérges rám...— sóhajtottam.

- Ajjajj...— rázta a fejét.- Tudod mennyire szeret téged.

- Tudom...— húztam a szám.- Na? Elviszel?

- Hova vigyen el?— hallottam meg Taehyung hangját.

- Jiminhez.— válaszoltam.

- Miért?— nézett rosszallóan.

- Mert tegnap ki ment a fejemből, hogy várt rám.— vontam vállat.

- Nem tetszik nekem a gyerek.— rázta a fejét.

- De a legjobb barátom.— néztem rá.

- Akkor se.— ráncolta a szemöldökét.

Elmosolyodtam. Féltékeny. Hát meg kell zabálni komolyan mondom! Hallkan elkuncogtam magam, majd nyomtan egy puszit a buksijára és felmentem felöltözni. A választásom most egy fehér póló volt és egy farmernadrág. Szokásos fülbevalóimat betettem a fülembe, majd elégedetten mentem le Jinhez.

- Mehetünk?— kérdeztem.

- Menjünk.— bólintott.

- Várj!— fogta meg a karomat Tae.

- Igen?— néztem rá kerek szemekkel.

- Vigyázz magadra.— adott egy gyors szájrapuszit, majd elengedett.

- Nyugi.— kacsintottam, majd kimentem a kocsihoz.

Beültem és elgondolkodtam. Miért nem akarja nekem elmondani? Embert ölt van mi a jó isten? Nem értem...