- Jó lenne, ha nem az órámon flörtölnétek - fejezte be a mondatát Erwin, átlátva a kerti törpén.
Az óra érdekesen telt és nem csak azért mert Levi mellett ültem, hanem azért is, mert Erwin fantasztikus tanár.
Mikor kicsengettek mentünk volna ki a teremből, de Mikasa visszahúzott.
- Eren beszélnünk kell - nézett rám.
- Nyugodtan menj előre, majd utánad megyek - szóltam oda Levinek.
- Tsh, azt csinálsz, amit akarsz - forgatta meg a szemeit.
- Ehhh, tényleg? - vigyorogtam.
- Jobban szeretnéd ha pórázon tartanálak? - vonta fel a szemöldökét, miközben eresztett egy mosolyt felém.
- Ez elég érdekes lenne a magasságunkkal törpe, de alávetném magam - kuncogtam.
- Ha nem akarjátok, hogy elhánnyam magam, befejezitek - vágott a beszélgetésünkbe Mika.
Levi unott képpel megfordult és kilépett az ajtón.
- Kék póráz megfelelne, gazdám - kiálltottam utána, mire megfordult és elvigyorodott.
Az összes ember vagy összesúgott, vagy lesokkolt. Félreértés ne essék. Nem azért a kijelentésért történt, amit az előbb kiordítottam, hanem azért, mert Levi Ackerman, a DÖK elnök, a ridegség hercege mosolygott.
- Levi-senpaiiii - ugrott a karjába Petra.
- Hé, engedj el - morgott a törpe.
- De senpai, igaz, hogy összejöttél valakivel? Senpai, én sokkal jobb választás lennék. Nem próbálod ki inkább velem? - hajolt közel Levihez.
A lábaim maguktól mozogtak. Egyre gyorsabban minden lépés után. Még mielőtt olyasmit tett volna a lány, amiért simán lefejelhetném, elrántottam onnan Levit.
Mikor felfogtam, hogy mekkora jelenetet csináltam, próbáltam menteni a menthetőt.
- Öhm...bocs - engedtem el azonnal el a törpét.
Ő elmosolyodott, megfogta az ingem gallérját és lehúzott. A nyelve dúrván, mégis szenvedélyesen fedezte fel a számat. Azonnal visszacsókoltam és jobb kezemmel beletúrtam a hátul felnyírt hajába, amit annyira szeretek.
Ő elengedte az ingemet és eltávolodott. Ó, bárcsak ne tette volna...
- Ez a helyzet. Ne gyere a közelembe, te...Hogy is hívnak? - morgott.
A lány sokkolva állt ott, még pislogni sem pislogott. Majd pár másodperc múlva rám emelte dühtől szikrázó szemeit.
- Ne hidd, hogy ezzel végeztünk Eren Yeager! - majd elviharzott.
- Hah, egy újabb rivális - dünnyögtem.
- Nekem sem könnyű, szépszemű - utalt a mosdóban történtekre.
- Ugyan - legyintettem - Te vagy a suli mogorva hercege. Mindenki oda van érted.
- Köszönöm - kuncogott - Vége a műsornak, húzzátok a beleteket be az órátokra.
Intézte a szavait azoknak, akik a kis jelenetünket végig nézték. A diákok azonnal engedelmeskedtek a parancsnak.
- Mi van kölyök? - nézett rám - Ez rád is vonatkozik.
- Igenis, Heichou! - szalutáltam.
Látszólag tetszett neki, mivel egy kisebb mosollyal díjazta a tettemet.
Mikasa odajött hozzám és karon ragadva elindultunk biológia órára.
Nem szólt semmit, de jobb is volt így.
Elkezdődött az óra és Mikasa mellém ült.
- Nem hiszem el, hogy pont azzal a törpével jöttél össze! - motyogott bosszúsan.
Döbbenten emeltem rá a tekintetem.
- Ezt most fejtsd ki rendesen, drága Mikasa - suttogtam erőteljesen.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Az enyém ~ ERERI ~ Fanfiction
Fanfic~ Sokmindent meg lehet élni, jót és rosszat, hideget meleget és... Na jó hagyjuk ezt. Eren vagyok, egy teljesen hétköznapi srác, normálatlan barátokkal, egy normálatlan élettel. Elmesélem nektek az én történetem. Az én életemet, döntéseimet és szere...