Az enyém ~ ERERI ~ Fanfiction

~ 13 ~

- Oda ahova nem követhet ez az undorító nőszemély - morgott.

- Hé Levi, állj már meg! - botladoztam utána, de erősebben szorította meg a kezemet.
A pukkanccsal végig trappoltuk a folyosót, majd mikor elértünk a lépcsőkhöz, engedett a szorításán. Rám nézett, szemében - amitől secperc alatt el tudok olvadni - dühöt véltem felfedezni.
- Mi a baj? - mosolyogtam.
Ő is elmosolyodott és közelebb húzott magához.
- Nem menekülsz.
- Szeretnék? - kuncogtam fel.
- Nem éri meg - vigyorgott - Egy ilyen vallomás után, amit az előbb produkáltál, nem. Nem éri meg.
- Ki mondta, hogy rólad beszéltem? - most rajtam volt a sor, hogy felvegyek egy kaján vigyort az arcomra.
- Ugyan - húzott le magához.
- Mit tervez Mr.Ackerman? - incselkedtem vele.
- Elveszem azt, ami az enyém.
Elkezdte ostromolni a számat. Kezeit a fenekemre vezette és rámarkolt, mire én eleresztettem egy kisebb sóhajt. Ez tetszett neki, mert belemosolygott a csókba és csinálta tovább, azt amit elkezdett. Mikor elvállt az ajkaimtól elkezdte a nyakamat apró csókokkal kényeztetni, ami miatt még több nyögés hagyta el a számat.
Kezeit ezúttal az ingem alá csúsztatta be.
- V...várj  - toltam el, legalábbis toltam volna, de nem engedte.
- Csönd - utasított és nekikezdett kigombolni az ingemet.
- Ne Levi - nyöszörögtem.
- Jól hallottam, hogy azt mondod, hogy  "még Levi"? - csókolt meg.
- N...ne itt - nyögtem a csókba.
Ő rám nézett és megláttam azt a vággyal csillogó szemeit, amivel megbabonázott már az első találkozásunkkor.
- Mit mondtál? - vigyorgott.
- Mármint - köhögtem elvörösödve - Nem csinálhatjuk ezt.
- Á-á! Ebből nem húzod ki magad - ingatta a fejét, majd újból megcsókolt.
Fény, kattanás, árnyék és rohamos léptek.
- Ez mi az anyám volt? - fordult a lépcsők irányába a törpe.
- Egy kamera - böktem ki.
- Maradj itt Kölyök - és már el is tűnt a lépcső fordulóban.
-Mégis mi a szar volt ez?- suttogtam, majd lecsúsztam a földre.
Ki fotóz le egy csókolózó meleg párt csak úgy? Van egy olyan érzésem, hogy ebből még lesz egy- két gondunk...
Már egy tíz perce itt ültem, mikor lassan errefelé sétált Levi.
- Bocs Kölyök, nem tudtam elkapni - túrt a hajába.
Nem haragudtam rá.
- Van ez így - vontam meg a vállam.
- Mi? - guggolt le hozzám.
- Törpe. Mikor eldöntöttem, hogy járni fogok veled, egy pasival..
- Egy szuper szexi pasival - bólintott.
- Igen, egy szuper szexi pasival,  - nevettem fel - Tudtam, hogy ez kisebb- nagyobb problémákat fog felvetni. Amikkel kész vagyok megbirkózni.
- Kölyök... - fordította el a fejét, nehogy meglássam a pirulását, de én nem engedtem, visszafordítottam az eredeti helyzetébe.
- Milyen aranyos - kuncogtam.
- Kuss Szépszemű - állt fel, majd felém tartotta jobb kezét - Na mi van, felállsz végre, vagy ehhez is meghívó kell?
- Nem - ingattam a fejem mosolyogva, majd megragadtam a kezét - Nekem csak a te meghívód kell.
- Valaki nagyon nyálas lett - ráncolta a szemöldökét.
- Jajj drága angyalom, így nem tetszem?
- Megrúglak - fenyegetőzött.
- Persze, persze - nevettem - Ideje mennünk.
Elindultam az osztályterem felé.
- Nem arra - rántott vissza - Én folytatni szeretném azt, amit elkezdtünk.
- De nem most - karoltam át a nyakát és húztam be a terembe, ahol most épp óra volt. Töri óra.
- Bocsánat a késésért - szólaltam meg.
- Megtudhatnám, hogy hol voltatok? - ráncolta a szemöldökét Erwin.
- A lépcső fordulóban.
- És mit kerestetek ott Jeager?
- Elestem, Levi éppen arra járt és segített rajtam - hazudtam.
- De még hogy - szólt a törpe, mire én rátapostam a lábára, amitől felnyögött.
Mr. Szemöldök sóhajtott egyet és a helyünkre küldött. Folytatta az órát.
- Még valami srácok - nézett fel a tankönyvből.
Rá emeltük a tekintetüket.
- A szexuális frusztrációtokat ne iskolán belül folytassátok le - nevettet.
- Tanár úr, kérem - nevettet Levi is - Nem tehetek ez ellen semmit.
Az egész osztályra síri csönd telepedett.
- Mi van? Már rájöttetek, nem? - értetlenkedett Levi.
- Tényleg igaz... - suttogták, majd egyszerre kiáltottak fel - Gratulálunk!
- Hé, ilyenkor nem ezt kell mondanotok! - akadtam ki - Hiába készültem az elutasításotokra?
- Drágám, ez a 21.század, már ez természetesnek számít - kacsintott Hanji.
- Vegyél vissza, Pápaszemes - szúrós szemmel nézett Hanjira a Törpe.
- Mit csináltam? - tette karba a kezét.
- Az enyém a Kölyök, nem hívhatod így - háborodott fel.
- Ajh, de aranyos! - sipított fel.
- De tényleg. Tök rendben van az, hogy együtt vagytok. Nézd meg Ymirt és Christát - mutatott Connie a két lány felé - Amúgy is, mindegyikőnk szurkolt nektek.
- Mi van? - nevettem fel - Kezdem azt érezni, hogy körülöttem mindenki egy kibaszott fujoshi...
Az egész osztály röhögésben tört ki, amit Erwin szakított félbe.
- Khm, gyerekek! Óra van - tette karba a kezét - De ne is törődjetek velem.
- Most a tanár úr tényleg bevágta a hisztit? - tartotta vissza a nevetését Marco.
- Nagyon úgy látszik - helyeselt Jean.
A törit végig szórakoztuk, de nem haragudott ránk Mr. Szemöldök.
A nap további része viszonylag jó hangulatban telt. Elsőnek érkeztem meg a szobánkba, mivel Levinek még faktja volt. Nem húztam az időt, lefürödtem, felkészültem holnapra és bedőltem az ágyba. Félálomban voltam, mikor kivágódott az ajtó és nagy trappolást hallottam. Szinte azonnal felugrottam törökülésbe az ágyamon. De meglepetésemre egy olyan személy volt az, akire egyálltalán nem számítottam.
- Hanji?
- Á! Szia Eren - tartotta az ajtó kilincset.
- Szia...Mégis mi a retket csinálsz? - vontam fel a szemöldökömet.
- Egy ideges alacsony termetű emberke elől menekülök.
- Levi?
- Ühhüm - bólintott.
- Mégis mit csináltál?
- Khm...azt most hanyagoljuk - nevetett fel.
- Bazd meg Pápaszemes! Most kinyitod azt a kurva, kibaszott ajtót vagy úgy berúgom, hogy nem csak az fog betörni - üvötötte az ajtó másik oldaláról Levi.
- Nyugi Levi - nevetett Hanji.
- ENGEDJ BE! - üvöltött.
- Csak akkor ha nem fogsz megverni - kiáltotta vissza Hanji.
Már fájt a fejem a hangoskodásaiktól.
- BEBASZOM AZ AJTÓT, HA NEM NYITOD KI!
- Én meg téged, ha nem hagyod abba az ordibálást - fogtam a fejem.
Mind a kettő abbahagyta a kommunikációt. Hanji elengedte a kilincset, így Levi be tudott jönni.
- Szó sem lehet róla - ingatták egyszerre a fejüket.
Én értetlen fejet vágtam, hogy mi van. Tovább fognak ordibálni egymással, vagy mi a fuck...
- Egyértelműen te leszel az uke Eren - tolta fel a szemüvegét a nőszemély.
- Biztos, hogy én foglak megrakni. Ez nem vita tárgya - tette keresztbe a kezét.
- Mi van? - nevettem fel kínomban - Csak hagyjatok már aludni.
Nyöszörögve bújtam be a takaró alá.
- Kölyök - sétált oda hozzám - Mi legyen? Tényleg aludni szeretnél?
Szája felfelé görbült.
- Igen. Álmos vagyok - hisztiztem.
- Rendben - adott egy jóéjt csókot, ami egy kicsit hosszabbra sikeredett a kelleténél.
- Uuuuuu - olvadozott Hanji.
- Te még mindig itt vagy? Tünés, ne rontsd a levegőt - tessékelte ki az ajtón.
- Oké-oké. He Eren!
Odafordítottam a fejem.
- Azt mondta a Törpe, hogy aranyosnak talál - kacsintott, majd kiment.
- Idegesítő nőszemély... - morgott Levi.
- Szóval...Aranyosnak találsz? - mosolyogtam - Boldog vagyok, ezek szerint tetszem neked.
- Kölyök...Ez a te hibád. Vállald a felelősséget - kerekedett felém, rátapadt az ajkamra  és nyelvével elkezdte ostromolni azt.

~ Bocsánatot kérek, hogy egy hónapig nem jelentkeztem, csak problémáim akadtak , de most már itt vagyok és gyakrabban lesznek majd részek ;)
Kárpótlásul hoztam nektek egy jó hosszú részt.

Nik_chan_San~