Az enyém ~ ERERI ~ Fanfiction

~ 4 ~

  -Ez...mégis mi volt? - törtem meg a csendet.  

-Csak visszavettem azt, ami az enyém - válaszolta, felállt és befeküdt, most már az ő ágyába.

Én ott ültem az ágyon azon merengve, hogy mégis mi a szent macskahugy történt. Levi megcsókolt, azt, hogy miért tette halványlila gőzöm sincsen. Én meg visszacsókoltam, ami azért zavar mert még élveztem is. Én nem értem. Most már nem értek semmit és senkit. Felálltam és oda csoszogtam Levi ágyához és leültem.

- Második szabály - figyelmeztetett.

- Miért?

- Mit miért? - fordult belülre, hogy arcát véletlenül se lássam.

- Ne hülyéskedj törpe, nagyon is jól tudod - morogtam fel.

- Tsh...Semmi különös, csak egy kisebb tréfa, amivel majd tudjalak basztatni - kelt fel és az unott feje helyett kaptam egy gúnyos vigyort. Mi a fene?

- Mi van? 

- Fogd be, aludni akarok - és lerúgott az ágyról.

Nem bírtam tovább elröhögtem magam, amit ő szóvá is tett, hogy húzzak az ágyba, mert különben leszedi a fejem. De egy valamire rájöttem. Levinek van egy aranyos oldala is, amit ma meg is tapasztalhattam. És még azt, hogy elkezdtem vonzódni ehhez a puffancs, mogorva kerti törpéhez...

Reggel kedvenc számomra keltem, a No Name - Hizamazuke Butadomo Ga -ra.

Felültem és keresni kezdtem a telefonomat, ami teljes hangerőn szólt.

- Hallgattasd már el azt a retkes No name-t - morogta a túloldalról Levi.

Végre megtaláltam és kikapcsoltam az ébresztőt.

- Ismered őket? - szinte csillogott a szemem és ezt Levi szóvá is tette.

- Nem gondoltam volna, hogy te szereted ezt a bandát - mosolyodott el.

- Hogy a viharba ne? De most komolyan. L - mert így hívja magát az énekes - egy igazi zseni. Imádom őt. A többi tagról nem is beszélve. De L...ő a legmenőbb - fejeztem be a fangörcsömet, és a tekintetem Levivel találkozott. 

Elpirult. Láttam, hogy kibaszottul elpirult. 

-Levi... 

- Öltözzünk kölyök - majd beviharzott a fürdőbe.

Nekem Levi vagy túl magas, vagy túl hülye ahhoz, hogy meg tudjam érteni. Feladtam a reményét is, hogy ezen gondolkozzak és elkezdtem átöltözni.

~ A suli kapujában ~

-Ereeeen! - kiabálta a hátam mögött egy lány hang.

-Mikasa! Jó reggelt - öleltem meg.

-Neked is. Beszélnünk kell... - kezdett bele a mondandójába, de félbeszakítottam.

- Ha arról akartál beszélni, hogy együtt vagytok Arminnal, arról már tudok - mosolyogtam rá.

-Honnan? - obégatott.

-Mikasa, olyan vagy mint egy nyitott könyv. De örülök nektek, és annak is, hogy boldog vagy - kacsintottam rá.

Bekönnyesedett szemmel átölelt azt hangoztatva, hogy nagyon köszöni. Drámai ölelkezésünket félbeszakították.

-Tsh...Szobára, ha lehet - morogta Levi.

- Na mi van törpe, féltékenyek vagyunk? - nevettem.

Levi felvonta a szemöldökét, majd eresztett egy kaján vigyort.

- Hé te -biccentett a lányra - a legpancserebb idiótát húztad ki, még csókolni se tud normálisan - kuncogott, majd besétált az iskola kapun.

Mikasa felém fordult és magyarázatot követelt.

- Te megcsókoltad a DÖK elnököt...

- Így is lehet mondani - vigyorodtam el.

~Sziaaasztok!

Remélem tetszett, és nem lett egy agyzsibbasztó rész :D

Nik_chan_San~