- Gyenge vagy törpe - suttogtam a fülébe.
- Heh, ezt pont te mondod? Drágám, fogsz te még vonaglani alattam, csak akkor nem a csiklandozás lesz az oka - vigyorgott kajánul.- Persze, persze - másztam le róla bólogatva.
Felálltam és felrántottam őt is a földről.
- Mi a terv? - vonta fel a szemöldökét.
-Terv?
- Igen. Takaríthatunk is ha gondolod...
- Még azt kéne - vágtam rá - Menjünk sétálni.
- Néha tényleg azt érzem, hogy egy csajjal járok - dünnyögte az orra alatt.
Elnevettem magam.
Elkezdtünk készülődni, mert téli idő járt kint. A fák gyönyörűen tündököltek a frissen esett hó miatt.
Mikor már minden ruhát felrángattunk magunkra és a bakancs is rajtunk volt, kopogtattak.
- Ki az? - kérdeztem.
- Fogalmam sincs - nyitott ajtót - Akármennyire aranyos pofát vágtok, nem szeretem a sütit.
- Pont azért vagyok itt, hogy kiscserkész módjára, rád tukmáljam a kibaszott sütimet - emelte a magasba óriás szemöldökét.
- Mit akarsz Erwin? - dőlt a karfának Levi.
- Beszélnünk kell- simított végig az arcán.
- KHM - rántottam magam mellé - Megértem, hogy a tanár úr érdeklődik a BARÁTOM iránt, de örülnék ha ez nem romantikus értelemben történne meg - háborodtam fel.
- Oh Jeager - lepődött meg.
- Kölyök - fordult felém a törpe vigyorogva, majd nekem dőlt.
- Levi. Fontos - váltott erőteljesebb hangnemre.
- Kuss - dünnyögte - Mint láthatod, el vagyok foglalva, majd később beszélünk.
Megfogta a kezem és kiléptünk az ajtón.
- ARRÓL van szó - tette kárba a kezét Erwin.
Levinek megakadt a kulcs a kezében, mikor zárta volna be az ajtót.
- Megtudtál valamit? - meresztette rá a szemeit a szőkére, az válaszul csak biccentett egyet.
A feketének megrándult az arca, és felém fordult.
-Kölyök, el kell intéznem valamit. Mindjárt jövök - adott egy puszit az arcomra, majd Erwinnel együtt nagyon gyorsan el is tűntek.
- Ezért még kapsz - haraptam az alsó ajkamba.
-Heeeey, Ereeeen! - ordította valaki a folyosó másik végéről.
- Szia Hanji - mosolyogtam - Mi járatban?
- Üzent Chibi, hogy nézzék rád - nevetett.
-De hisz nincs másfél perce, hogy elment. És egyébként is. Nem vagyok kisgyerek, akit most húztak ki anyám méhéből - ráncoltam össze a homlokom.
- Nyugi van kistigris - nevetett még jobban.
- Tigris? - meredtem rá.
- Gyere - intett a kijárat felé.
- Hova megyünk?
- Tudok egy jó helyet - kacsintott.
- Meg fogsz erőszakolni? - pillantottam félve rá.
- Bezonyám. Utána meg rabszolgának eladlak jó sok pénzért - mondta hidegen, de a szeme nevetett.
Mindkettőnkből egyszerre tört ki az a jól eső nevetés.~ Másfél óra múlva ~
- Hova megyünk? - kérdeztem meg vagy úgy századszor.
- Nem mondom még mindig meg.
- Ah, fárasztó vagy - fogtam a fejem.
- Te mondod? - lökte meg a karomat sétálás közben.
- Dilis vagy - röhögtem.
- Nem tudom, hogy hogy tudtad elcsavarni Chibi fejét, de minden elismerésem.
- Nem tudom, hogy ennyire jófej csaj, hogy lehet a barátja annak a törpének.
- De cuki vagy - ölelt át.
- Hanji...
- Hmm?
- Hova megyünk? - hajoltam hozzá olyan közel hogy csak pár centi választott el tőle.
- A különleges helyemre - adott egy puszit az arcomra.
Gyorsan odakaptam a kezem és rá meredtem idegesen.
- Nyugi, nem akarom tönkre tenni a kapcsolatotokat - tolta fel a szemüvegét - Csak végre lett egy barátnőm és elragadott a hév.
- Barátnő egy fenéket - tettem keresztbe a karjaim.
- Megérkeztünk - rohant előre.
A kép, ami elém tárult, valami elképesztően gyönyörű volt. Egy parkban voltunk, ahol minden hó lepett.
- Ez valami eszméletlen. - ámultam - De ezért a barátnős dologért még számolunk.
- Tudom - nevetett.
- Köszönöm, hogy megmutattad - pillantottam rá.
- Szóvaaaal Eren. Mesélj magadról - ültünk le egy padra.
ESTÁS LEYENDO
Az enyém ~ ERERI ~ Fanfiction
Fanfic~ Sokmindent meg lehet élni, jót és rosszat, hideget meleget és... Na jó hagyjuk ezt. Eren vagyok, egy teljesen hétköznapi srác, normálatlan barátokkal, egy normálatlan élettel. Elmesélem nektek az én történetem. Az én életemet, döntéseimet és szere...