The Elemantal Mage

24. Márkó

-Hiányzik a csapatom!-hallottam Zoé hangját.

-Srácok! Hallottátok?

-Igen!

-Menjünk a parkolóhoz!

Úgy rohantunk mint az õrültek. Mikor a parkolóhoz értünk megláttam egy alakot. Aki felénk tartott. A kezében volt egy test. Azonnal oda rohantam. Alex volt és Zoét tartott a kezében. Azonnal kikaptam a barátnõmet Alex kezeibõl. Zoéról folyt a vért. A páncélja volt rajta ami több helyen is tönkre ment és ahol lyukak voltak a páncélján nyílt sebekbõl folyt a vér.

-Mit tettél?-rivalltam Alexre.

-Tudod az volt hogy Zoé többet akart megtudni a tiltott suliról és Mr. Agrestérõl. Elakart egyedül menni de vele jöttem. Majd a fickó azt mondta szeretne csak Zoéval beszélni. Nem tudtam mit tegyek hagytam elmenni vele. Aztán már nagyon soká nem jöttek vissza. Utánuk mentem. Megláttam ahogy csatáznak. Mindketten fáradtak voltak de Zoén több kisebb sérülés is volt. Majd Mr. Agreste végsõ ütése után. Zoé nem tudott tovább küzdeni. Felkaptam és idáig siettem.

-Köszi hogy megmenteted!

-Ez a legkevesebb.

Elindultunk vissza. Zoét szólongattam ötpercenként. Mikor beléptünk az aulába négy dühös mesterrel találtuk szembe magukat.

-Merre voltatok?-üvöltötte Katara.

-A tiltott sulinál.-válaszolt Alex.

-Mit kerestetek ott?

Zoé megmoccant a kezemben. Majd felpattant a szeme és kiugrott a karjaimból.

-Katara! Én vagyok az egyetlen akit megbûntetthetsz! Én voltam aki elakart menni. Alex elkísért és a többiek csak mikor meghallották a segély kérésemet akkor találkoztam velük mikor már visszafelé jöttünk Alexel.

-És miért is mentél oda?

-Több információt akartam gyûjteni az ellenségrõl!

-Máskor szólj ha ilyesmit akarsz csinálni! Tudjuk hogy hol vagy ha bajod esne tudjunk menni segíteni!

-Jó.

A mesterek elmentek. Zoéhoz fordultam.

-Ó Márkó.-ölelt át.- Én ezt nem tudom tovább folytatni! Lemondok! Elég az a három idomár! Nélkülem is boldogulnak!

-Nem! Te vagy az egyik legjobb idomár akit csak láttam. Kedves igazságos vagy, kiállasz mindenkiért! Nem mondhatsz le! Mindig vannak nehéz idõszakok de én és a többiek mindig itt leszünk neked hogy a jó irányba tereljünk! Oké?

-Köszönöm.-puszilt meg.

Én is viszonoztam a puszit. Megcsókoltam.

-Gyere ránk fér némi nyugalom!-indultam el.

-Jó. Köszi Alex hogy segítettél!

-Nincs mit.

Visszamentünk a csajok szobájába mind a négyen.

-És most elõ a tv-vel a kajával és a legviccesebb filmekkel!

Oda készítettünk négy tál popcornt,nyolc üveg üdítõt és neki láttunk nézni a Pán Pétert. Utána néztük a Richi richet és még sok mást. A filmek közben többször is Zoéra néztem. Láttam hogy jól esik neki ez a kis kikapcsolódás.

Éjfél után még mindig a csajoknál voltunk. Zoé már persze bealudt az ölemben. Így mikor készültünk Áronnal hogy megyünk elõbb bevittem Zoét a szobájába. Leraktam az ágyára, betakartam és végül nyomtam egy puszit a homlokára majd visszamentem Áronnal a szobámba.

-Tudod Márkó Zoé nagyom szerencsés veled!

-Áron! Eszti meg veled nagyon szerencsés! Mindketten fantasztikusak vagyunk!

-Bizony.