The Elemantal Mage

6. Márkó

Reggel mikor felébredtem elõször az se tudtam hol vagyok. De szép lassan rájöttem. Megcsináltam a reggeli rutinomat és kivánszorogtam a nappaliba a reggeliért Áron már az övét félig bezabálta. Felkaptam a péksütimet és bemenetem a szobámba. Összeszedtem a suliba kellõ cuccaimat. Visszamentem Áronhoz. Már útra kész volt. Kimentünk az ajtón. Felvonultunk a termünkbe. Minden elsõ óra a termünkbe volt hál istennek! Mikor beléptünk láttam hogy lány haverjaink már javában trécselnek valamirõl. Leültünk mögéjük.

-Jó reggelt!-köszöntem nekik.

Õk végre hátra fordultak.

-Hellóka.-köszönt Eszti.

-Mirõl dumáltok?-tudakoltam infót magamnak.

-Csak arról hogy ma megnézzük jobban a sulit.-említette Zoé.

-Ez jól hangzik! Csatlakozhatunk?-tette föl szuper kérdését haverom.

-Hogyne!-vágta rá Eszti.

Ekkor csöngetek és a csajok elõre fordultak. Az óra matek óra volt. Múlt órán követtük a csajok példáját és leveleztünk. Most is így tettünk Áronnal.

Á: ma megint a csajokkal töltjük a délutánt!

M: igen! Várod már?

Á: ez nem kérdés!

M: meddig akarsz várni?

Á: még egy kicsit, még néhány ilyen együtt töltött délután és elhívom egy randira! Te meddig húzod?

M: hát az jó hogy minél elõbb megmondod neki. Én még várok. Most lett kitudja mikor vége egy kapcsolatának lehet nem áll készen egy újra ilyen hamar vagy nem akar.

Á: Márkó! Én nem ilyennek ismerlek. Ez a csaj mennyire elcsavarta a fejedet.

Nem tudtam válaszolni mert kicsöngettek. Indultam idomítós órára. A tûz terem felé vettem az irányt. És kivel futottam össze az ajtóban? Alexel természetesen. Gyorsan beslisszoltam a helyemre mert nem kívántam egy újabb veszekedést. Az óra elkezdõdött. Megkezdtük a belõlünk áradó tûz idomítását. Nagyon élvezem ezeket az órákat kivéve mikor Alex lesz olyan kedves és letámad de elég gyorsan kikerülöm a dühében és féltékenységében küldött tûzgolyókat.

-Alex!-nézett rá szúrós szemmel újra a mesterünk.

-Elnézést. Nem tudtam megfékezni.-jött a szokásos válasz.

-Próbálkozzál!-majd ott hagyta a mester.

Az óra végéig nyugodtan idomíthattam. Mikor vége volt az órának vissza mentem a termünkbe. A többiek akik nem tûzet idomítanak már ott voltak.

-Csá haver.-köszönt Áron.-Na volt valami?

-Ja...csak a szokásos.

-Az jó lehetett.-röhögött Zoé.-Mennyire dühös?

-Elégé.

-Nyugi csak négy évig kell kibírnod!-nyugatot Zoé.

-Most aztán meg nyugtatál!

Ekkor viszont becsöngetek. Politika vagy milyen óra jött. Hogy õszinte legyek gõzöm sincs mit dumált kint a tanár és mit vettünk de óra végére valahogy kétoldalnyi betû került a füzetembe azt viszont nem tudom meg mondani hogy értelmes szavakat vagy mondatokat alkotnak-e?! Ezután meditációs óra következett. Mivel mindig ez az utolsó óránk. Én már az elsõ órán úgy fogtam fel hogy alvás óra és nem lehet miért leszidni. Mivel az elsõ órán az mondta a tanár hogy az elsõ héten elõször rá kell találnunk idézem a belsõbékénkre. Vagyis lehet aludni. Én így is tettem félig beszunyáltam. Majd a csöngõ keltett fel édes félálmomból. Összeszedtük magunkat és vissza mentünk szobáinkhoz. A csajokkal megbeszéltük hogy tizenöt perc múlva oda megyünk a szobájukhoz.