YOUTH |S.M. Befejezett

Bocsánat fiú

Már rég elvesztettem az időérzékemet. Próbáltam aludni, de nem tudok. Bocsánat fiú hál' istennek csöndben van nagyrészt. Azt hinném alszik, ha nem rakná félpercenként máshova a lábát, ezzel folyton az enyémhez érintve. A változatosság kedvéért bocsánatot kér, ha a fészkelődése számomra fájdalmasabbra sikeredik az előbbieknél.

Végtelennyi zötykölődés után megtörténik az egyik amire a legjobban vártam: megcsap a hideg levegő, a tüdőm mohón magába szívja az összeset. A levegővel együtt jön a fény, a madárcsicsergés és az azt elrontó két alak, az elrablóink. Két negyvenes éveiben járó izomagy férfi, pisztollyal a kezükben.

Az egyik erősen belemarkol a karomba mire felszisszenek, már látom is a képzeletemben az érintése alatt elterülő undorító lila foltot. Lábamat automatikusan a közé combjai közé lendítem hátha eltalálom, de egy gyors mozdulattal kiemel a csomagtartóból mielőtt célba érhetne.

A sárban találom magam, az oldalam sajog az eséstől, az orramba bekúszik az erdő megtéveszthetetlen illata. A növényzet, na meg egy pizzás kocsiban való több óra utazás alapján ez egy másik erdő. Igyekszem talpra állni, ám a hátrakötött kezem nem könnyíti meg a dolgomat, másodjára is visszaesek. Sikerül felállnom aztán összetalálkozik a tekintetem az egyikkel mikor elkezd beszélni.

- Van két percetek

- Mire? - kérdi Bocsánat fiú velem szemből. Mereven az egyik lábaról a másikra helyezi a súlyát, elcsodálkozom a magasságán.

- Azt csinálni amit akartok - válaszol kifelyezéstelen arccal. Nem éppen haragosnak tűnik a két kondiszökevény, inkább unottnak, ami nekem Bocsánat fiúval jót jelent.

- Elmehetünk? - kérdi helyettem is a sorstársam, nekem nincs kedvem kinyitni a szárazságtól összeragadt számat.

- Nem! - vágják rá egyszerre.

- Levehetem ezt? - mutatja megfordulva a csuklóját összefogó műanyag csíkot. Annak az izének sosem szokott eszembe jutni a neve.

- Nem!

- Akkor mit csinálhatunk? - néz kérdőn a kondiszökevényekre Bocsánat fiú. A hangja velük sokkal keményebb, mint velem, ennek ellenére valahogy megmaradt a finomsága.

- Állhattok egyhelyben

- Pisilnem kell - mondom erőtlenül. Mindhárman egyszerre felém kapják rám a fejüket, erősen emlékeztetve a tegnapi átkozott pillanatra.

Azzal az "ezt te sem gondoltad komolyan" pillantással jutalmaznak.

- Csak előttünk teheted meg. Fölösleges szökéssel próbálkoznod - Az egyik a kezébe veszi a fegyverét mialatt a másik előremegy és beszáll a céges autóba. A pisztoly megtette a hatását; hideg futkos a hátamon. Persze az előbbi kérdésem megvalósítását kihagyom, pedig valóban szükségem van rá.

Rövid ideig bámulhattam az erdőt jobb látnivaló híján, utána visszaparancsoltak a levegőtlen csomagtartóba ahol legjobb esetben aludni lehet.

~

Ujjakat érzek a karomon, valaki rángat. Az álom elillan szememből, és közben egy pillanatig eltöprengek azon, hogy mennyit altathattam. A nem szűnő rángatás visszahúz a kábulatból. A szemem fájni kezd a hirtelen jött fénytől, a napsütéstől.

A pisztolyt tartó idegen erőszakosan talpra állít és nekem szegezi a fegyvert.

Mellettem Bocsánat fiúval ugyanezt csinálja egy másik idegen. Magamban elnevezem az ő fogva tartóját Borostásnak, a sajátomat a hajáról Vörösnek. De minkettőjükre a legtalálóbb elnevezés a Faarcú izomagy. A félelem sajnos nem képes kiölni belőlem az idióta gondolatokat.

Körbe nézek miközben lökdösnek minket a körülbelül három méterre álló ajtó felé. A ház, sokkal inkább villa hatalmas és modern. Az emeletén szemből van egy hatalmas erkély, mely üvegén a nap sugarai pont a szemembe vetődnek.

A kert is hatalmas, a kerítés sajnos jó messze. A legfurcsább az egészben, hogy kívülről körbe öleli az erdő, szinte magába szippantva a birtokot. Itt vagyunk az Isten háta mögött.

Talán nem elrablásról van szó, hanem egy meglepetés üdülésről. Bocsánat fiú meg csak a gyanú eltereléséért kellett. A családom őrült utó születésnapi ajándéka.

Mielött nagyon beleélhetem magam ebbe a hipotézisbe durván felkap az egyik Faarcú izomagy, akinek elfelejtettem a nevét és belép a házba. A bőrömbe vág a durva keze, hányhatnékom támad tőle, de nincs mit kihányjak, így másodperceken keresztül levegőt öklendezem amíg el nem múlik a roham. Nem komoly a körülményekhez képest. A luxus körülményekhez sem.

Egy idő után nem koncentrálok az út figyelésére. A mögöttünk botorkáló Bocsánat fiúra nézek. Őt nem cipeli a másik izomagy, bánom, mert normál esetben jót derülnék rajta. Először találkozik össze a tekintetünk a röpke alig fél napos ismeretségünk óta, s egyszerre kapjuk el a fejünket.

Még a nevét sem tudom. Az igazit.

A Vörös, akinek időközben eszembe jutott az általam kitalált beceneve örökkévalóságnak tűnő lépcsőzés után belök valahová. Hideg kőbe csapódik a hátam, a hátrakötözött kezemmel együtt. Hálát adok a fekete, pufi télikabátomnak.

A fiú ideérése után kettőnkre zárják az ajtót. Felém fordul, ismét összekapcsolódik a tekintetünk. A lámpa sárga fénye nem rejti el a sápadtságát, a bánatos kiskutya képét meg pláne nem. Rájövök miért találtam olyan ismerősnek. Bocsánat fiú Shawn Mendes kiköpött mása. A klónja.

Gyorsan talpra szerencsétlenkedem magam, hogy ne legyek olyan pici mellette. Ő szó nélkül megindul, háttal megpróbál kinyitni egy ajtót, ami eddig a nagy Shawn Mendeses felfedezésem miatt teljesen elkerülte a figyelmemet. És kinyílik. Egyszerre tömörülünk oda, mint a hangyák a játszótéren hagyott kekszekre.

A vécében meg egyszerre gyúlunk a kicsavarodott kezeinkkel a következő ajtó kilincse felé, az viszont zárva van.

Csalódottan visszatódulunk az eredeti aprócska szobába, ablaktalan lyukba.

Az egyik sarokban észreveszek egy üres műanyagflakont. Már a látványától beindul a nyáltermelésem.

Megfogom, viszont használni lehetetlen egybeforrt csuklóval. Dühösen ledobom és a fal mentén lecsúszok a földre. Zavar, utálok rájönni mennyire buta vagyok.

Mendes klón is leül velem szemben, de lehajtja a fejét. Nem tudom eldönteni melyik kínosabb. Ha mondok valamit vagy, ha hagyom a kínos csendet. Talán nem kellett volna tegnap visszafognom azt a lepcses száját.

Unalmamban kiszámolom körülbelül mekkora a szoba. Maximum két és fél négyzetméter lehet. Legalább kitűnő állapotban van mind tisztaságilag, mind csótány mentességileg. Igényes a fogva tartónk.

Egyáltalán miért tartanak fogva?

- Hasonlítasz Shawn Mendesre – jegyezem meg, mert rájöttem nem ártana szövetkeznem vele a saját érdekemben. Valahol meg el kell kezdeni... Felkapja rám a fejét, és zavar ül ki az arcára.