YOUTH |S.M. Befejezett

Lehetőség

- Celia gyere ide! - hallatszik Shawn kiáltása a mosdóból. Már egy ideje ott van mióta meghozta a napi pizza adagomat. Nagyon remélem, hogy nem fogyott el a vécépapírja. Elfojtok egy nagy ásítást és feltápászkodom a földről. Számolom azt a két lépést, amit megteszek a hang felé, a kilincsért nyúlok, de Shawn túloldalról megelőz, s sikerül teljes erejéből rám csapnia az ajtót. Az éhségtől nincs bennem elég erő, így a falnak esek, mint egy rongybaba, míg ő körbenéz engem keresve. Hátra fordul, végre észre vesz, lassan leolvad a vigyor az arcáról.

- Bocsáss meg! Egy figyelmetlen idióta vagyok - Felém nyújtja a fecskés kezét, elfogadom, pedig normális esetben egy kicsit zavarna, mert senki sem szeret gyengének tűnni. Talán, ha nem lennék az nem is érdekelne.

Közben végig fut az agyamon, hogy tegnap hányszor ismételte el azt a nyomorult bocsánat szót, az általa szerzett vágásaim miatt. Tizenhétszer.

Mire talpra állok visszaül rá az előbbi arckifejezése. Lehet megint bedrogozták a tudta nélkül. Jobb így, vidám énjét sokkal jobban kedvelem, mint a bánatos kiskutyát.

- Min mosolyogsz?

- Kaptunk fürdőt. Kinyitották valamikor a vécé másik ajtaját - mondja teljesen feldobódva.

- Stip-stop én zuhanyzok elsőnek! -kiáltok fel és kikerülöm a fáziskésésben lévő hírességet, pár lépéssel már a fürdőben termek, meg csodálom a kádat és a zuhanyt.

Egymással szemben helyezkednek el. A szoba mérete a másik kettőnek az egybe vétele. A falat a padlóval együtt ízléses fehér, vörös csempe burkolat borítja. Olyan apartman szerű. A lényeg elvonja a figyelmem minden másról. A két keskeny kis ablakocska nálam fél méterrel magasabban, a plafonnál alig lejjebb.
Csak a szürke égbolt látszik belőle, a mögüle intenzíven átsütő nappal fehér fény áradatba vonva maga után a környezetét.

- Mi van, ha pont akkor visznek el amikor zuhanyzol és soha többé nem látjuk egymást? Vagy téged? Mi van, ha ez egy csapda? - Dühösen hátra nézek Shawnra. Elrontotta a nagy pillanatomat. Miért nem tudja egyszer befogni?

- Ezzel mire akarsz kilyukadni? - kérdezem hűvösen, ő viszont nem zavartatja magát, lazán beletúr a szanaszét álló hajába. Az övé fényes maradt, az enyém meg kész katasztrófa a tapintása alapján, egy barna szénaboglya, bár nem néztem mostanában tükörbe. Legalább nem hányhatok a kinézetemtől.

- Együtt kéne maradnunk. Nem muszáj egyszerre mosakodnunk, csak legyünk itt mindketten. Esetleg amíg te lezuhanyzol addig én fürödhetnék

- Jó - vágom rá. Kivételesen igaza van.

- Jól hallottam? - nevet zavartan. -Biztos vagy benne?

- Persze, de fordulj el amíg levetkőzöm! - bököm mellkason a vastag pulcsiján keresztül.
Mosolyogva megcsóválja a fejét és becsukja az ajtót mielőtt leül nekem háttal a sarokban. - Ha lesel kizárlak!

- Nem fogok

Nem bajlódom a cipőfűzővel, mindenestül lerángatom magamról a másik lábam segítségével, lusta vagyok lehajolni. Kikészítem a zuhanyzó mellé. Fekete farmer nadrágom is rajta köt ki, a pulcsim szintén. Pólómat meg a többit a zuhany műanyag falai közt veszem le, s kidugom a tologatható ajtó nyílásán. Szerencsére homályos, nem pedig teljesen átlátszó.

- Kész vagyok - szólok Shawnnak.

Hallom a kádban csobogó vizet, ezek szerint nem várja meg míg végzek.

Elfordítom a csapot, kitörnek a zuhanyrózsából a forró vízcseppek, s szétmarják a bőrömet. Végig fut rajtam a borzongás. Alaposan lemosom az el rablóink érintését, és a hajamat kapva az alkalmon, szappan nélkül, mert ki van fogyva a fémpolcocskán álló csepp alakú flakon. Közben magamban dúdolom Ariana Grande számait össze mashuppolva az összeset. Lehet majd meg kellene kérnem rá Shawnt, hogy énekeljen Ariana Grandét, ha már van bőven időnk a pazarlására. Sőt az összes kedvenc dalom, egész nap énekelni fog. Nem is értem miért nem jutott eszembe kihasználni a szakmáját.

Fejben elkalandozok a családom felé. Kíváncsi vagyok mit csinálnak ebben a pillanatban. Bevillan a közelgő érettségi. Ó az érettségi! Én hülye nyavalyogtam miatta még az őszi szünet elött. Inkább tanulnék éjszakákba nyúlóan, mint sem az életbe maradásért imádkozzak.

És egy buta vita miatt morgolódva váltam el anyától, amikor ott hagytak nagyinál.

Nem fejeztem be az erdőbe tett enyhén szólva rosszul sikerült kiruccanásom elött a Legyek ura kiolvasását. Vajon túlélte Ralph az erdőtüzet?

Talán Shawn válaszd ad rá.

Elzárom a csapot, a fél Amazonast elhasználhattam ennyi időnyi zuhanyzás alatt. Most nem takarékoskodtam a vízzel. Egyszer meg engedhetem magamnak nem?

A törölköző!

Az is kiment a fejemből. A vízpára nem csak a zuhany falára csapódott le, az agyamon jó vastag réteg pihen belőle.

Óvatosan kilesek az ajtón. A kád üres. Úgy tűnik Shawn feladta az együtt maradunkos tervét. Vagy elvitték azok a...

Dideregve kiszállok, a fogaim kocogását hallgatom, s gyanútlanul körbe nézek törülközőért, míg meg nem állapodik a szemem a ruhái közt matató fiún. Pucér fiún.
Lefagyok, észre vesz, a férfiassága elé kapja a kezét, számomra megáll az idő.

Életemben először Shawn Mendest láttam meztelenül.

Shawn Mendest.

A híres Shawn Mendest.

Igen.

Elrohadtak a szemeim.

Felsikítok először halk vinnyogás szerűen, mire mellettem terem és befogja a számat, másik kezét a sajátja elé tartja pisszegve.

- Hülye perverz állat! - vágom a fejéhez gondolkodást nélkülözve. - Tedd vissza oda! - Ellököm a karját a számtól, feltételezhetően engedelmeskedik, le sem ellenőrzöm, így is túl sokat láttam. Mostantól szűzen szeretnék meghalni.

- Nincs törölköző - mondja egyre jobban kipirosodó arccal. Homlokán végig futnak a cseppek, a tincsei már nem göndörödnek, egyenesen tapadnak hátra a koponyára. Viccesen néz ki.

- Igen észre vettem - gúnyolódom a mellkasom elé simítva barna hajamat, és összefonom előtte a karom. Igyekszem minél kevésbé látványosan megfagyni.

- Akkor... Nos meg kell várnunk, hogy magunktól megszáradjunk - magyarázza. Hiába figyelem hova viszi a tekintetét a nyakon vágása lehetőségért, végig tartja velem a szemkontaktust. Szóval vagy meleg, vagy én vagyok nyomorék.

Szó nélkül hátat fordítok neki, elindulok a zuhany kabin felé, majd hirtelen vissza tekintek rá. Gondolhattam volna. Ennyit a meleges dologról. Természetesen azonnal úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és nem mért végig az előbb.

Szem forgatva beülök a kabinba, magamra húzva az ajtaját, meghagyok egy kis rést a kilátásnak. Shawn az ablak elött áll és bámul ki rajta. Az előbbiért cserébe én is végig mérem hátulról. Széles váll, keskeny csípő, hosszú, izmos láb, izmos kar. A jobb felkarja ki van tetoválva egy ízléstelen villanykörtével.

Kénytelen vagyok elismerni, a kinézete bőven átlag feletti.

- Mit csinálsz? - kérdezem a nyitott ablakon csüngő Shawntól, szó szerint. A párkányába kapaszkodik, vizes hátán megfeszülnek az izmok.

- Kimászhatnánk rajta

- Túl szűk, meg magasan van

- Megér egy próbát - Egy nyögés kíséretében felhúzza felsőtestét a nyíláshoz, fejével kihajol amennyire csak tud. Nem valami szégyenlős, viszont én helyette is kényelmetlenül érzem magam.

- És mit akarsz kint? Meztelenül flangálni?

- Minden vágyam - nevet és talpra áll felém fordulva, takargatva lent. - Emeleten vagyunk, de azt hiszem meg tudjuk oldani a kijutást