Jó fiú rossz lány

14. - Ingyen házhoz szállítással..

1 héttel később..

Dilaylarol még azóta se tud senki semmit.. Máté mindennap el megy a bunkerhez, minden nap el megy a házához, és sehol semmi. Nem tudjuk hol lehet. A rendőrség is keresi de nem találják sehol. Én meg be vagyok zárkózva a szobámba és csak ülök a be sötétített szobámban és nézek magam elé miközben az emlékek jönnek Dilaylarol sorban és nem hagynak nyugodni. Már a suliba se járok be.... Este vele álmodom nappal csak rá gondolok. Fogalmam sincs hol lehet és már kezdek be dilizni. Teljesen magamba vagyok zuhanva. Hallom a sikítását a fejemben újra és újra. És nem tudom miért és hol van ebben a pillanatban.

Dilayla szemszöge:

Sikítottam oly hangosan mint még soha de senki nem jött. Be fogta valaki hátulról a számat. És teljes sötétség..

Mikor felkeltem egy szobában voltam.. De nem ilyen sötét pince szerű mint ahova az elraboltakat betuszkolják.. Egy hát inkább fiú szoba bár én is elfogadnám sajátomnak. Szürke és kék  falak, fekete bútorok(szekrények asztal stb.), és egy nagy francia ágy aminek ágyneműje sötét kék színbe burkolózott.. Én a hozzá teszem elég kényelmes ágyon üldögéltem de ami a leg szebb, hogy le sem voltam kötözve, a szám sem volt be tapasztva semmi.. Fura. Minden képpen fura. Tehát az elrablóm vagy nagyon buta, vagy nagyon amatőr, vagy csak szimplán jófej.. Bár az utobbit kétlem de ki tudja.

Ekkor be lépett egy nálam kb másfél fejjen magasabb srác fekete hajjal és gyönyörű kék szemekkel. Egy fekete térdnél szaggatott nadrágot és egy egyszerű fekete pólót viselt. Ugy látom szereti a sötét szineket. Mikor viszont meg láttam azt hittem elájulok.

Rá jöttem, honnan volt ismerös a faházban Zack neve mikor Máté mondta..

Az illető csak mosolygott..

- Zack.. Hol vagyok? Mit csináltál velem?! - A legszebb az egészben, hogy nem voltam lekötözve meg semmi és még sem mentem oda hozzá, hogy esetleg megfolytsam...

- Dilayla.. Dilayla... Azt hitted hagyom, hogy csak ugy elhagyj engem? - Felmerülhet a kérdés, hogy honnan a rákból ismerem Zacket ha még nem is látott..

Vissza emlékezés..

- Hagyj békén gyűlöllek! - Ordítottam arcába könnyeimmel küzködve. El akartam menni de ő elkapta a csuklóm majd ajkaimra tapadt de én nem viszonoztam. Gyűlölöm!

Mikor le vált ajkaimról undorral a szememben vetettem rá egy utolsó pillantást majd a sportáskámat fel kaptam a vállamra és a bőröndöm magam után húzva elhagytam a házat.

Rá beszéltem a szüleimet, hogy költözzünk el az országból mert felejteni akarok. A szerencse az, hogy nekik mindegy hol lakom mert ők folyton utaznak a báttyám meg már ezt szajkózza tavaly óra. Most már el mehetünk.. Nincs ami ide köt. Nem köt ide a sok érdek barát. Nem köt ide a hazug szerelem. Nem köt ide a sok emlék. Sem a 15 év.. Itt hagytam mindent..

Vissza emlélezés vége..

Utánam jött....

Zack is az exem.. De ne nézzetek ribancnak mert ugye James meg Jay meg most még Zack is.. Három embert tudtam szerelemmel szeretni.. Zack,  Jay, Szabi. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor én mi a francért jártam Jamesel is.. Mert ő egy pszchio pata őrült és kényszerített.. Nem szerelemből jártam vele hanem félelemből....

- Na mi van baba? Elvitte a cica a nyelved? - Húzódott szája egy gúnyos mosolyra ami már inkább vigyornak volt nevezhető..

- Hát még annak is jobban örülnék mint, hogy veled egy szót is beszéljek. - Vágtam oda neki flegmán.

- Hogy fel vágták a nyelved!

- A nyelvemet nem vágták se fel se le se sehogy se, viszont téged akár egy pszchiopata is nyugott szívvel felnégyelhetne..

Erre kezdett el vörösödni és ökölbe szorultak kezei.. Nem ilyedtem meg még akkor sem mikor megindult felém. Szerencsém, hogy magas sarkúban vagyok.. El kapta a csuklómat és csak szorított. Enyhén és télleg nem annyira erősen csak annyira,  hogy el eresszen a magassarkummal sípcsonton rugtam. Ezután el kezdtem futni. Felmerülhet a kérdés bennetek, hogy hogyan futok ha egyszer magassarkuban vagyok. Nem tudom. Nekem valahogy mindig is ment. Sok nő nem tud benne futni nekem még is megy. Szerencsére tudtam hol vagyok. De nem voltam ám hülye leány... Mikor egy asztal mellet mentem el a nappaliban találtam egy kulcsot amit felkaptam. Ki rohantam a bejárati ajton és nem tudom, hogy de sikerült bezárnom. A mázlim, hogy ez az idiota nem vette el a telefonom és hívtam a rendörséget akik mint kiderült már kerestek.. Zacket elvitték engem meg haza akartak vinni de én Szabi címéhez szállítattam magam mivel a motoromról fogalmam sem volt hol van és én Szabit akartam látni.

Itt álltam a ház elött és csak meg kell nyomnom azt az átkozott csengőt és újra láthatom.. De mivan ha ő nem akar látni. Erőt vettem magamon és megnyomtam a kis gombot mely egy éles hangal jelezte a bent tartozkodóknak, hogy nem várt vendég jött a házhoz. Szerencsémre Szabi nyitott ajtót. Már amennyire lehet ezt szerencsésnek nevezni. Először csak bámult rám majd mikor realizálta ki is áll itt hirtelen el kapta a derekam és magához közelebb húzva egy édes táncba hívta nyelvemet az övével.. Mikor levegő hiány miatt el váltunk egymástól mélyen a szemembe nézett és azt mondta:

- Dilayla te vagy az?!

- Csak most ingyenes házhoz szállítással.. - Kacsintottam egyett a teljesen megbabonázott fiúra.

-------------------------------------------------
Sziasztok!
Bocsánat, hogy későn hoztam a részt de kellett egy kis iklet. De most kaptam.. Most jönni fognak a részek mert annyi ötletem van, hogy az eszméletlen.. Viszont indítok egy új könyvet amiről már ítram.. A "Bérgyilkos Szerelem" címet viseli a mű.. Ha gondoljátok lessetek bele nyugottan.

By.: Flegma_Girl