/ Hát..... /
- Hát, nagyon nehezen de meg tudtuk menteni a picit.
- És a feleségem?
- Ő is jól van, viszont a lába eltört és agyrászkódása van.
- De ugye nincs emlékezet kiesése?
- Nem , az szerencsére nincs.
- Nagyon szépen köszönöm doktorúr, bemehetek hozzá?
- Még nem ébredt föl, de természetesen igen.
Kinyitottam az ajtót és bementem.
Nagyon rosszul nézett ki, tele volt mindenhol lila-kék-zöld foltokkal.
Leültem az ágya melletti székre és megfogtam a kezét.
Remélem hamar fel fog épülni.
Föl kéne hívnom a szüleit, mert szerintem még nem tudják, hogy kórházban van.
Kimentem, ki kerestem az anyukája számát és felhívtam.
- Szia Matteo, baj van, hogy felhívtál?
- Szia, igen Luna kórházban van.
- Hogy mi, mi történt ?
- Autóbalesete volt.
- Ugye jól van ő is meg a baba is ?
- Igen , nehezen de meg tudták menteni mindkettőjüket.
- Hála az égnek . Megsérült valamilye ?
- Csak eltört az egyik lába , meg tele van lila-kék-zöld foltokkal.
- Jézusom , negyed óra és ott vagyok.
- Ámbar is jön ?
- Nem hiszem , de megkérdezem , egy pillanat.
- Igen ő is jön , de hozza Alexet is .
- Őt miért ?
- Nem tudom , de hiába mondom neki , hogy ne hozza nem hallgat rám.
- Hat jó, remélem nem lesz balhé.
- Csak nem, na negyed óra és ott vagyunk.
- Rendben, szia.
Letettem és visszamentem Lunahoz.
Még mindig nem ébredt föl.
Leültem a székre és néztem az arcát.
Annyira sajnálom, annyi mindenen keresztűl ment már.
Pár perc múlva már itt is volt az anyukája Ámbarékkal.
Nem tudom, hogy Alex minek jött, de ha valami balhé lesz akkor tuti, hogy megütöm.
- Matteo, Luna felébredt már?
- Nem, még nem. Azt elfelejtettem mondani, hogy agyrázkodása is van.
- Oh, istenem - kezdett el zokogni.
Odamentem hozzá és megöleltem.
- Nyugodj meg , nem lesz semmi baj , azt mondta az orvos , hogy nincs emlékezet kiesése.
- Annyi szörnyűségen ment már keresztül, nem tudom, hogy mi lett volna ha elveszeíti a babát.
- Ilyenre ne is gondolj, örüljünk, hogy nem történt komolyabb baj.
- Igazad van, be lehet menni hozzá?
- Persze , de egyszerre csak egy ember menjen be hozzá.
Amíg bement Luna anyukája addig én leültem az egyik székre .
- Ámbar , miért hoztad Alexet ?
- Hogy ne maradjon otthon egyedül, meg ő is családtag így neki is köze van Lunahoz.
- Az egy dolog, hogy a barátod és, hogy így "családtag " lett, de nincs semmi köze Lunahoz. Meg nem emlékszel? Tegnap még mérget tett a sütijébe.
- Akkor is, mindenki megérdemel egy második eséjt.
- Ezt majd Luna eldönti, hogy ad -e második eséjt.
- Úgyis fog adni, majd meglátod.
- És ha nem?
- Akkor ráerőltetem.
- Ilyet nem tehetsz.
- Oh, dehogynem majd meglátod.
Pont kijött Luna anyukája úgyhogy meghallotta Ámbar utolsó mondatát.
- Mit fog majd meglátni?
- Semmit, bemehetek Lunahoz?
- Bemehetsz.
Azzal nem lett volna baj, hogy bemegy csak vitte magával Alexet is.
Remélem nem fognak csinálni semmien hülyeséget.
Pár perc múlva kiabálást hallottam Luna szobájából.
Azonnal bementem.
Nem volt semmi baj csak Luna kiabált Ámbarékkal.
- Megmondtam, hogy addig nem akarlak látni amíg együtt vagy vele.
- Egy második eséjt sem tudsz neki adni?
- Nem, hát nem emlékszel, hogy miket tett velem? És tegnap még mérget is tett a sütimbe.
- Ennyire igazságtalan nem lehetsz.
- Márpedig lehetek.
- Vagy adsz neki egy msodik eséjt, vagy soha többet nem láthatsz se engem, se anyuékat, mert megtiltom, hogy átgyere hozzánk.
- Te meg ilyet nem teheszt.
- Oh, de igen is tehetek, na adsz neki egy második eséjt vagy soha többet nem láthatsz minket.
- Nem adok neki második eséjt.
- Akkor itt felyeztük be, na szióka.
Amint Ámbar kiment Luna elkezdett sírni.
Odamentem hozzá és megöleltem.
- Ssss, nincs semmi baj, úgyse gondolta komolyan.
- De igen, komolyan gondolta.
- Most ezzel ne foglalkozz, hanem azzal ,hogy meggyógyulj.
- Arra emlékszem, hogy elütött egy kocsi.
- Igen , az a szerencse ,hogy nem történt komolyabb baj.
- Ugye a pici jól van ?
- Igen jól van , viszont neked eltört az egyik lábad , tele vagy lila-kék-zöld foltokkal és agyrázkódásod van.
- Legalább a pici jól van. Mikor mehetek haza ?
- Azt nem mondta az orvos , viszont most pihenj.
- Megnézed ,hogy az anyum itt van-e még ?
- Persze , egy pillanat.
Kimentem a folyosóra , de Luna anyukája már nem volt ott.
Lementem a büfébe és vettem egy üveg vízet és teát.
Visszamentem Luna szobájába.
Ő már aludt , úgyhogy a vízet leraktam az éjjeliszekrényre és leültem a székre.
Megfogtam a kezét és néztem az arcát.
Most tök nyugodtnak tünt.
Éreztem, hogy kezdek álmosodni így átültem a fotelba és szép lassan elaludtam.
