- És mi lenne az ?
- Majd megtudod vasárnap.
- Hát jó. Na megyek. Vasárnap találkozunk . Puszi.
Leraktam és szóltam Matteonak, hogy vasárnap szülinapra vagyunk hivatalosak.
《 Vasárnap》
Ez a pár nap hamar eltelt.
Nagyon nem is csináltunk semmit.
Persze Matteo elment dolgozni , de akkor is csak pár órára.
Most éppen készülődünk Nina szülinapjára.
A ruhám:
Sminkem:
Miután készen lettem lementem Matteohoz.
Ő is ki volt öltözve.
- Lassan kéne menni.
- Jó csak még előkeresem az ajándékot.
Gyorsan előkereste az ajándékot és mentünk is.
Mikor odaértünk bementünk a házba.
Nem voltak sokan. Csak Nina szülei, Gaston és mi.
- Boldog Szülinapot!
- Köszönöm. Lassan indulúnk az étterembe.
Mindenki beszállt a saját kocsijába , és már mentünk is.
Egy nagyon puccos étterembe érkeztünk.
- Mért jöttünk ilyen puccos étterembe ?
- Mert most nincs kedvem otthon ünnepelni.
Bementünk és leültünk a lefoglalt asztalhoz.
- Az ételek már előre készen vannak , hogy ne kelljen sokat várnunk.
- Ugye nincs sok tojás semeik ételben?
- De , tojásleves , tojásosnokedli salátával , rántotthús krumplival és az ital pedig tojáslikör es Cola.
- Nagy gond ha én a tojáslevest és a tojásos nokedlit nem eszem meg ?
- Szerintem azért a levesből egyél .
- Hát jó.
Kihozták az ételeket , s elkezdtünk enni.
A tojáslevest érdekes módon meg tudtam enni , de aztán rohantam is a mosdóba.
《Matteo szemszöge》
Tudtam , hogy ez lesz belőle.
Utánnaszaladtam a mosdóba.
Már a WC fölé volt görnyedve.
Elkezdtem simogatni a hátát.
- Jobb már.
- Igen egy kicsit, köszönöm.
Felállt , megmosta az arcát és visszamentünk.
- Luna sajnálom , nem tudtam , hogy ez lesz belőle.
- Semmi baj , nem a te hibád.
Ettünk még egy kicsit , aztán kihozták a tortát.
Nagyon szép volt.
Gyorsan megettük , mert jön Luna meglepetése, ami miatt őszintén szólva nagyon izgultam.
Nem fogjátok elhinni ,hogy mire készülök.
Meg akarom kérni a kezét.
Tudom , még csak 17 éves ,de ha azt akarja majd , hogy a baba születése után legyen az esküvő nekem úgy is jó.
Beültettem Lunat Ninaek kocsijába , én pedig a helyszínre mentem.
Remélem tetszeni fog neki.
《 Luna szemszöge》
- Nina most hova megyünk?
- Majd meglátod, de most had kössem be a szemed.
Bekötötte a szemem, s éreztem , hogy elindulunk.
Egy 15 perce kocsikázhattunk amikor megálltunk.
Nina kinyitotta az ajtómat , s levette a szemkötőt.
Egy csodálatos helyre érkeztünk.
- Ez a hely gyönyörű , de hol van Matteo?
- Majd meglátod.
Elindúltunk az ösvényen ami egy pavilonhoz vezetett.
Amit ott láttam az hihetetlen volt.
Matteo letérdelt hozzám és elkezdett beszélni.
- Amikor elsőnek megláttalak már akkor belédszerettem , voltak veszekedéseink , szakítások is voltak viszont te és a kisbabánk jelented nekem az egész világot. Megtisztelnél azzal , hogy a feleségem leszel ?
- Igen , igen és igen.
Sírva a nyakába ugrottam.
Felhúzta a gyűrűt az ujjamra, s megcsókolt.
- Ez életem második legszebb napja.
- Nekem a harmadik. Viszont lassan menjünk haza.
