Sötétedés Után //SZÜNETEL//

Éjjeli cirógatás

"1995 vagy 1996 lehetett, amikor a karácsonyt a nagynéném házában töltöttük Észak-Dakotában. A családom egyik része a nappaliban nézte a televíziót, a gyerekek a szobában játszottak vagy aludtak, én pedig a nagynénémmel és a nagybátyámmal ültem az asztalnál és kirakót tettünk össze. Az unokatestvérem hajnal 1-kor érkezett haza a kaszinóból, ahol akkor dolgozott.

Azon az éjszakán az ablakból látott engem az asztalnál, a nagybátyámat, aki mellettem ült és valakit, a bal oldalamnál állt, és még valakit, aki a sarokban figyelt. Továbbment a házban, letette a dolgait, majd lejött, hogy csatlakozzon hozzánk.

Amikor leült, megkérdezte, hogy ki állt mellettem, és ki volt a sarokban pár perccel ezelőtt. Azt mondtam, hogy senki, mire azt felelte, hogy azt hitte anyukám, mert még a hajamat is cirógatta.
Kirázott a hideg, hiszen csupán 12 vagy 13 éves lehettem akkoriban. Ráadásul az unokatestvérem esküdözött, hogy látott valakit mellettem. Sokáig gondolkoztunk, mire arra a következtetésre jutottunk, hogy unokatestvérem édesanyja lehetett az, aki karácsonykor hunyt el 1992-ben.
Megnyugodtam ennek a tudatától. De a mai napig nem derítettük ki, hogy az unokatestvérem kit láthatott a sarokban állni. Mindig karácsony táján történnek velünk furcsa dolgok. Úgy hiszük, hogy a nagynéném mindig meglátogat bennünket."

Utólag is...

Boldog Karácsonyt mindenkinek!