Wonderful /SzJG ff/ ✔

1.14

(09.30)

~Zsófi

Reggel boldogan keltem fel. Sokat segített a tegnapi lovaglás. Kivettem a ruháimat a szekrényből és elkezdtem öltözködni. Hamar kész voltam így lementem reggelizni. Beni egy füzettel a kezében reggelizett.
- Mit tanulsz?
- Infó - harapott bele a szendvicsébe.
- Már így is kocka vagy, nem kéne azt tanulnod.
- Jó, de dogát írunk belőle - nézett rám a nap folyamán először.
- Igazad van tuti karó lesz - piszkáltam tovább.
- Nem fejeznéd be?
- Jól van látom morgós vagy ma reggel - hagytam békén. Gyorsan megreggeliztünk utána Larával elindultunk a suliba. A fiúk kint beszélgettek.
- Sziasztok - köszöntünk.
- Ha jön Dió, ti nem tudtok semmit - vigyorgott ránk Ottó, mire mi értetlenül néztünk egymásra.
- Jó, mi tényleg nem tudunk semmiről.
- Jó ötlet volt ebbe belerángatni Zsófit? - kérdezte Oli mosolyogva.
- Hogy mi???
- Majd mindjárt megtudjátok - ekkor egy fehér autó állt meg mellettünk.
- Jó, szia anya! - szállt ki Dió, majd vigyorogva jött felénk.
- Sziasztok lányok - karolta át a vállunkat.
- Jól vagy, Dió? - néztem rá kérdőn.
- Soha jobban, drága - ölelt meg.
- Mi van veled? Engedj már el!
- Tudod te azt, Zsófi! Még egy lány se mondott rólam olyan szépeket, mint te! - puszilgatott(?!).
- Miről beszélsz? - löktem el magamtól. A fiúk alig bírták visszatartani a röhögést.
- Tegnap olyan szép dolgokat írtál nekem!
- Én semmit se írtam neked, bocs.
- Mi? De... - vette elő a telefonját, hogy megmutassa mit "írtam" neki.
Zsófi: Olyan helyes és okos sráccal még életemben nem találkoztam, mint te. Nem értem miért nem döglenek utánad a lányok, pedig egy igazi főnyeremény vagy😘
- Én ilyet nem írtam!
- Mi? Muti - elővettem a telefonomat. Beléptem a beszélgetésbe és... és ott volt az a szöveg.
- Mi a... Ottó, te megheckelted a messengeremet?! - ugrottam rá és ütni kezdtem. A fiúk röhögve figyelték, ahogy Ottót verem. Dió pedig kissé szomorúan vette tudomásul, hogy nem én írtam neki.
- Nem heckeltem meg! Csak amikor nem volt nálad elvettem és leírtam utána elküldtem neki. Jajjj! - üvöltött fel amikor megkarmoltam az arcát.
- Miért csináltad?! - ütöttem volna tovább, de Oli és Alex leszedtek Ottó hátáról.
- Bocsi, Zsófi - dörzsölte az arcát.
- Akkor nem érzel semmi ilyet? - nézett rám szomorúan Dió. Sóhajtottam egyet, majd odaléptem hozzá. A kezemet az arcára tettem és belenéztem a szemébe.
- Bocs, de találkoztam már nálad okosabb és helyesebb sráccal is, de talán a világban van egy lány aki csak rád vár - léptem el tőle.
- Kösz, Zsófi - mosolygott rám, majd Ottóhoz lépett és leteperte a földre.
- Kicsi a rakás! - kiáltotta Dió, mire mi nevetve néztük a fiúkat. Csengetés után Hartay masírozott ki.
- Mélyen tisztelt 9/b nyomás befelé, mert már két perce becsengettek! - upsz. A két fiú felállt a földről és bementünk a suliba. Irodalommal kezdtük a napot. Az órán feleltünk. Peti kettesre, Karesz ötösre, Alex hármasra, Bogi kettesre és Miki kettesre feleltek. A szünetben a fiúk azt kérdezgették Ottótól, hogy miért van egy karmolás nyom az arcán.
- Macska támadás ért - felelte, mire Ricsi felröhögött.
- Ja és azt a macskát Zsófinak hívják - erre a fiúk elröhögték magukat.
- Nem vicces! - szólt rájuk Ottó, de nem ért el sokat ezzel.
- Jössz büfébe? - kérdezte Bogi.
- Persze - indultam ki, majd megláttam Kareszt egyedül ülni a padjában. Megesett rajta a szívem és odamentem hozzá.
- Szia, nem jössz velünk a büfébe? - mosolyogtam rá kedvesen.
- De szívesen - mosolyodott el és jött velünk. Miközben mentünk a lépcsőn beszélgettünk, majd megláttam a lépcsőfordulóban Martint. Hirtelen ötlettől vezérelve megöleltem Kareszt. Kicsit meglepődhetett ezen, mert kis fázis késéssel, de visszaölelt.
- Ribi - köhintett Martin, majd tovább ment. Még egy kis ideig öleltem Kareszt, majd elengedtem.
- Ne haragudj ezért, bocsi - néztem Karesz szemébe.
- Semmi baj - felelte kissé zavartan. Lementünk a büfébe és vettünk magunknak üdítőt utána felmentünk. Egyszercsak Bogi megállt bekötni a cipőjét, majd utánam szólt.
- Zsófi, valami kiesett a zsebedből - hozott egy cetlit. Értetlenül vettem el és szétnyitottam.
Örülök, hogy dobtad azt a szemetet. Sokkal jobb srácot érdemelsz nála ;) Ja és egyszer megnéznélek lovagolni <3 Anonymus
- Már megint? - kérdeztem inkább magamtól, mintsem Bogiéktól.
- Mi az? - kérdezte Bogi.
- Ahj, már év eleje óta kapok üzeneteket valami Anonymustól.
- Ú és most mit írt? - ugrált Bogi, mire odaadtam neki a cetlit.
- Íí, valakinek titkos hódolója vaaan - ugrált Bogi vidáman.
- Jó, de csöndesebben - csitítottam a lányt. Karesz értetlenül figyelt minket.
- Minden rendben vele? - utalt a mellettem pattogó barátnőmre.
- Igen csak sok cukrot evett ma - legyintettem, mire rám ugrott így tökéletesen bemutattuk a dominó effektust, ugyanis Bogi rám borult, én meg Kareszra estem. Elég sokan gyűltek körénk. Köztük Martin is.
- Na de, Zsófi! Ennyi ember előtt képes vagy nekiesni egy srácnak? - szólt gúnyosan Martin mire felpattantam a földről és a mosdóba rohantam.