Wonderful /SzJG ff/ ✔

Részletek 10. 1.félévéből

„ Az iskolához közeledve egyre jobban kivettem a fiúk alakját, de volt köztük egy idegen is.
- Szerinted ő kicsoda? - néztem a nekünk háttal álló fehér pólós, kék farmert viselő srác felé.
- Nem tudom - vont vállat Lara. Ahogy közelebb értünk úgy erősödött rajtam a kíváncsiság.
- Sziasztok - köszöntünk nekik, mire a srác megfordult én meg teljesen ledermedtem. Ilyen nincs! ”

„ - Csajok, énekest keresünk a Demonsba. Nem akartok eljönni a meghallgatásra? - kérdezte Dió.
- Én nem tudok énekelni, de Zsófi igen.
- Hogy mivan velem?! - lepődtem meg, mert az én ének tudásom egyenlő a mínusz végtelennel. ”

„ A rózsák pirosak, az ibolyák kékek, de a te szemeid gyönyörű lilák és azt akarom, hogy az enyém légy! Anonymus ”

„ - Dehát megígérted! - fakadtam ki.
- Bocsi, majd bepótoljuk máskor. Szia - rohant ki a szobából. Egyedül maradtam. Teljesen. ”

„ - Szia, Bella vagyok és Karesz barátnője - mutatkozott be a barna hajú lány, miközben Karesz átkarolta a vállát.
- Zsófi vagyok - ennyit tudtam kinyögni anélkül, hogy elbőgtem volna magam. ”

„ - Sajnálom, de ő az enyém, szóval szia - intett úgy, mintha egy fogyatékossal beszélt volna.
- Hülye ribanc - motyogtam és megfordultam.
- Hova mész, Zsófi?
- Anya hívott, hogy temetésre kell menjek - kamuztam szemrebbenés nélkül. Végülis igaz volt, mert az érzéseim meghaltak. ”

„ Csak én lehetek olyan szerencsétlen, hogy a legjobb barátomba szerettem bele tavaly évvégén, de neki már barátnője van. Legszívesebben leszúrtam volna magam. ”

„ - Három - elkezdtelek szeretni, de te nem érzel így irántam.
- Kettő - te állítottál döntés elé, hát most döntöttem.
- Egy - már nincs visszaút.
- Nulla - és vége. ”

„ - Zsófi! - kiabálta valaki a nevemet. Könnyes fejjel néztem körbe, de nem akartam hinni a szemeimnek.
- Hagyj békén! - néztem le rá a híd korlátjáról.
- Vissza kell jönnöd velem!
- Nem fogok! Hagyj békén! Hagyj meghalni - néztem rá könnyezve.
- Kérlek, ne tedd ezt! Én nem ilyennek ismertelek meg! Hagyd, hogy segítsek, kérlek! - könyörgött.
- Sajnálom - hunytam le a szemeimet és dőlni kezdtem. ”

„ - Mostmár te is elhagysz? Jó, tedd azt! Már senki se maradt nekem! - kiabáltam utána.
- Ott van a mekis srác, légy vele - fordult vissza Bogi.
- Jó, de ha nekem lesz igazam akkor ne gyere hozzám sírva! És tudod miért?! Mert ÉN MEGMONDTAM! - üvöltöttem dühösen az arcába. ”

„ - Zsófi, nem hinném, hogy jó ötlet most oda bemenned - állt elém Nick.
- Tudod jól, ha ideges vagyok akkor lovagolni szeretnék! Légyszíves engedj be az istállóba! - emeltem fel egy kicsit a hangom, de ekkor egy állatorvos jött ki az egyik boxból.
- Sajnálom, Nick, de nem tudtam tenni érte semmit - nézett a fiúra.
- Mi történt? - kérdeztem az orvostól.
- Az egyik ló nagyon megfázott, mert az egyik újonc nem csukta be az éjjel az istálló ajtaját, de sajnos nem tudtam megmenteni - mondta el nekem.
- Melyik ló? - kérdeztem félve a választól. ”