MinAh menedzser asszisztensként kerül az ügynökségre, ahol ketten is felfigyelnek rá. Elhangzik egy vallomás, ami nem talál viszonzásra, majd elcsattan egy csók, ami az egyik fél szerint tévedés volt.
Ezzel kezdődik a félreértések sorozata, majd be...
Reggel a telefon kíméletlenül fújt riadót. Kinyitottam szemem és fel akartam kelni, de valami visszahúzott. Pontosabban valaki. Jimin.
- Csak egy kicsit még, kérlek – könyörgött csukott szemekkel.
- Öt percet kapsz, aztán muszáj – és visszafeküdtem, hogy még szorosabban ölelhessen magához. Apró kis puszik érintették arcomat, majd keze simogatta hátamat. Újra beleborzongtam, mennyei érzés volt.
- Csak nem fázol? – kérdezte.
- Hogy fáznék .... csak .... olyan nagyon jó érzés – mire hirtelen hátamra fordított és felém emelkedett. Két kezemet fejem mellett leszögezte, és kíváncsian vizsgálta arcomat.
- És ez milyen? – súgta halkan, miközben fülem tövét érintette futólag, majd nyakhajlatomra tévedt egy puszival – És ez? – már kulcscsontomat simogatta szájával, s én éreztem, hogy szívem erőteljesebb ritmusra váltott.
- Jimin .... – mondtam, de egyszerűen megmozdulni sem tudtam, az érzékeim fogva tartottak. Behunytam szemem, és az éjszaka arcpirító eseményei jöttek elő.
- Csak egy utolsót még – és már éreztem azokat a puha ajkait, amint egy lágy csókba invitál. Elengedte karomat, és arcomat simogatta, mire szabaddá vált kezeim nyakára fonódtak. A csókja azonnal szenvedélyesebbé vált, és tudtam, ha most nem hagyjuk abba, sosem szabadulunk az ágyból. Mikor elváltunk egymástól, csak ennyit mondott. – Szeretlek, és soha nem engedlek el.
Reggelinél a többiek sejtelmesen mosolyogtak, de senki nem szólt, csak a tányérjukban vizsgáltak mindannyian valami roppant érdekes dolgot. Ekkor Jimin körbenézett és így szólt.
- Fiúk, mondanom kell nektek valamit.
- Tudjuk, a tegnap esti csók egyértelmű volt számunkra – nevetett NamJoon, mire a többiekből is előbújt a kisördög.
- Hallod, noona, vissza kell jönnöd hozzánk – mondta Tae.
- Én tudtam, hogy hyung sikerrel jár – lelkendezett JungKook.
- Ha rajtatok múlt volna, még mindig külön szomorkodnátok – szólt YoonGi.
A következő héten felpörögtek az események. Mikor Sejin megtudta, hogy újra látótérbe kerültem a Bangtan háza táján, behívatott az ügynökségre, és azonnal visszavett dolgozni. A boltban felmondtam, és EunJi-tól is elbúcsúztam. Köszönettel tartozom neki, hogy befogadott, de számomra most új élet kezdődött. Vagy a régi folytatódott?
Déja vu érzésem volt, amikor ismételten beköltöztem a fiúkhoz. Mivel az apartmanban volt egy vendégszoba külön fürdőszobával, és kicsit szeparáltan a többi szobától, ezt kaptam meg. Jimin morgott is egy keveset, hogy nem akartam vele közösködni, de ettől függetlenül minden éjjel együtt aludtunk. Csak nálam.
Boldog voltam.
A srácoknak meg kellett mutatnom a taiko tudományom, és Sejin erre azonnal lecsapott. A Lotte Duty Free reklámban van néhány másodpercnyi taiko dob rész, és én örömmel vállaltam el.
Aztán március végén Binnie hivatalosan is debütált a StrayKids bandával. A hivatalos bemutatkozásuk az M! Countdown műsorban fergeteges volt, a dal Jimin-nek is nagyon tetszett. Öcsém rap tudását YoonGi-ék is elismerték. Hát, a nyelve nagyon tud pörögni, az biztos.
Három éve már, hogy együtt vagyunk. Az egyetemet sikeresen elvégeztem, és a friss diplomámmal a kezemben felkerestem Bang PD-t, mivel ezt kérte tőlem. A summa cum laude eredmény láttán csak mosolyogva bólogatott, és egy előre elkészített szerződést tolt elém. A szerződés határozatlan időre szólt, és a fizetésem majdnem a duplája lett az eddiginek.
A kapcsolatunkat egészen jól sikerült titkolni a rajongók elől. Nem volt nehéz, hiszen állandóan velük voltam, velük laktam, na ezt azért nem tudták. A diploma megszerzése után Jimin nagy titokban a fiúk segítségével megszervezett egy hétvégi utat kettesben, és ekkor kérte meg a kezem. Valószínű, hogy valami szemfüles rajongó megláthatott bennünket, de abban az eufórikus állapotban nem a rejtőzködés volt a legfontosabb tevékenységünk. Kissé elszabadultak az indulatok a közösségi oldalakon, jött hideg-meleg, de tettlegességig nem fajultak a dolgok.
Azért az évek alatt megváltoztak a rajongók is. Rájöttek, hogy nem sajátíthatják ki az idolokat maguknak, nekik is van magánéletük, és nem várhatják el, hogy szerzetesi életmódot folytassanak a bevonulásukig. Aztán Bang PD úgy döntött, itt az ideje a színrelépésnek, és hivatalosan is bejelentették az eljegyzésünket.
Most itt állok egy gyönyörű hófehér ruhában, oldalamon az egyetlen férfival, aki megdobogtatta a szívem, és hamarosan elhangzik kölcsönös fogadalmunk. Ezzel örökre társamul választom őt, és utunk véglegesen eggyé válik, bármilyen is legyen az. Arra fogunk törekedni, hogy minél több boldogság, derű kísérjen bennünket, és ha őszintén szeretjük egymást, ez így is lesz. Mert a szerelem ami összetart bennünket, sosem fog elmúlni. Belekapaszkodunk egymás tekintetébe, és Jimin gyengéden megszorítva kezemet hajol hozzám egy apró csókra.
- Szeretlek – súgja felém, és látom rajta, gondolatai már az este körül forognak, hogy is fog ebből a ruhacsodából kibontani. Beleborzongok, mert legszívesebben én is karjai közé bújnék.
- Szeretlek – hangzik el válaszom, és azzal a fülig érő mosollyal, amivel mindig levett a lábamról fordul az anyakönyvvezető felé, hogy az egybehangzó igent kimondjuk.
- Menjünk, hogy örökre enyém légy.
- VÉGE -
Véget ért hát ez a történet, mely Jimin és MinAh keserédes szerelmét mesélte el nektek. Igaz barátok, akik segítenek, csapattársak, akik olyanok mint a testvérek, reménytelen szerelem, féltékenység, félreértés, csalódás, egymásra találás és szerelem, boldogság. Volt itt minden, örülök, ha tetszett, és olvastátok.
Köszönök minden egyes csillagot, minden kommentet, ha van kérdésetek a történettel kapcsolatban, tegyétek fel. Válaszolni fogok rá :)
Tartsatok velem a már elkezdődött és korábban beharangozott NEM SZÖKHETSZ EL ELŐLEM címet viselő könyvemmel, hátha megtetszik az is!
Köszönöm, hogy olvastátok :)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
