MinAh menedzser asszisztensként kerül az ügynökségre, ahol ketten is felfigyelnek rá. Elhangzik egy vallomás, ami nem talál viszonzásra, majd elcsattan egy csók, ami az egyik fél szerint tévedés volt.
Ezzel kezdődik a félreértések sorozata, majd be...
Az a vihar ... mindig féltem a dörgéstől és villámlástól. Még kislány voltam, mikor anyával a játszótéren voltunk. A semmiből hatalmas vihar kerekedett és egy villám belecsapott a játszótér egyik vastag törzsű fájába, és a fa nagy reccsenéssel a mellettünk lévő hintára dőlt. Azóta félek a viharban.
Amikor lefekvés után meghallottam a dörgést, bevilágítottak a villámok, újra eszembe jutott minden. Kétségbeesetten próbáltam bedugni a fülem, hogy ne halljam, szemeim összeszorítottam, hogy ne lássam.
- J-jimin .... nem .... nem mehetnék oda .... hozzád? – úgy éreztem kell most egy ölelő kar, bárki is legyen az.
- Úgy érted ....
- N-nem feküdhetnék oda?
- Gyere, ha gondolod.
Már ugrottam is ki az ágyból és odamentem hozzá. Mikor kicsi voltam, anyához bújtam vigasztalásért. Takarómat magamra terítve csusszantam félénken mellé. Egy hatalmas dörrenés és cikázó villámok sorozata következtében riadtan bújtam hozzá.
- Ssh, ne félj, nem vagy egyedül.
- Köszönöm, hogy veled alhatok.
- Vigyázok rád! – megsimogatta hajamat, majd megpuszilta homlokomat. – Próbálj meg aludni!
Egészen hozzá simultam, s ő átölelt karjával. Mellkasára tettem kezem, hogy kicsit távol tartsam magamtól, aztán a dörgések miatt szinte rátapadtam. Kezével hátamat kezdte simogatni, és ettől a jó érzéstől lassan megnyugodtam, majd hamarosan sikerült elaludnom.
Reggel azért elég nyúzottan ébredtem, és azon gondolkodtam, vajon álmodtam az éjszakát vagy tényleg Jimin-nel fekszem egy ágyban. Éreztem az illatát, ölelő karját hátamon, majd arcomat simogatta. Amikor a telefonom megszólalt, öt perc szundiért nyöszörögtem és valahogy kiszaladt a számon, hogy olyan jó így. A francba, remélem nem hallotta meg. Aztán jó reggelt kívánt egy homlokomra adott puszival és tényleg kelnünk kellett.
A srácok gőzerővel készültek a március végi kétnapos koncertre, míg én tévés szereplésekről szervezkedtem. Rengeteg fellépés vár rájuk, közben április végén comeback, majd június végén is egy új dal. Mindkettőtől nagy sikert várnak, más lesz, mint az eddigiek.
Egy hét telt el a viharos éjszaka óta. Jimin-nel mindketten úgy viselkedtünk, mintha nem történt volna semmi, de a viszonyunk valahogy bensőségesebb lett. Hálás voltam a vigasztalásért, szerettem volna visszaadni. Késő este érkeztek meg a próbáról, én addig tanultam. Jimin fáradtan esett az ágyára, miközben nyakát és vállát masszírozta.
- Mi történt?
- Csak egy kicsit meghúzódott. Majd fürdés után teszek rá tapaszt.
- Ha gondolod, megmasszírozom neked – itt az alkalom, hogy segítsek én is.
- Á, hagyd csak, nem érdekes.
- Hogyne lenne az! Ha becsípődött, a masszírozás jobb a tapasznál – ezzel felálltam és odamentem hozzá. – Ülj az ágy szélére! – én pedig mögé ültem és kezelésbe vettem vállait. Kicsit húzódozott, de éreztem is egy kisebb csomót benne, és igyekeztem szétmasszírozni. Válla után nyaka is sorra került, és apró kis nyögése jelezte, hogy jól végzem a dolgomat. Ahogy eltűnt a csomó, az erőteljes mozdulatok szép lassan finomabbá váltak. Kezdtem elfelejteni, hogy miért is csinálom ezt, és valahogy átváltozott lágy simogatássá. Már a karjait és hátát is végigsimítottam, mikor szép óvatosan combomra tette kezeit és őrült lassan simogatni kezdte. Mit csinálok én most egyáltalán? Mert hogy ez már nem masszírozás, az is biztos. De .... Jimin .... az érzés, amikor megérintette combomat, mindenhol libabőrös lettem. Hirtelen megfogta kezeim és hátrafordította fejét.
- Mina, mit csinálsz? – kérdezte rekedt hangon.
- Hogy? Cs-csak megmasszíroztam a vállad – feleltem ijedten. – Nem volt jó?
- Nagyon is jó volt – felelte halkan. – De ezt most abba kell hagyni.
Nem tudtam mire vélni, hogy miért ne csináljam tovább. Aztán a hallgatása rádöbbentett. Aish, lehet, hogy ..... ? Nem, az nem lehet. Vagy mégis? Lehetséges, hogy egyszerűen csak vágyat ébresztettem benne? Te.Jó.Ég. Figyelmen kívül hagytam, hogy ő férfi, én pedig nő vagyok, és az ilyen simogatás ..... Tisztára megőrültem, hogy is nem tudtam uralkodni magamon. Gyorsan felálltam az ágyáról és az enyémre ültem.
- Ne haragudj – mondtam lehajtott fejjel.
- Buta vagy, nincs miért haragudnom. Köszönöm, hogy segítettél, már sokkal jobb.
Engedtem, hogy ő fürödjön előbb, és amikor végzett, segítettem a tapaszt vállaira és nyakára tenni, majd én is megfürödtem. Mikor bebújtam az ágyba, gondolatok százai suhantak agyamban, és nem tudtam elfelejteni azt az érzést, ahogy hozzáértem, és azt sem, amikor puha kezeivel combomat simogatta. Park Jimin, mi volt ez?
- Jimin -
A próba végén éreztem egy mozdulatnál, hogy valószínűleg meghúzódott a nyakam és a vállam. Gratulálok magamnak, itt a koncert a nyakunkon, én meg most sérülök le. Késő volt mikor a dormba értünk, Mina még tanult. Észrevette azonnal, hogy valami nincs rendben, és felajánlotta, hogy megmasszírozza. Akkor még semmi rosszra nem gondoltam. Leültem az ágyam szélére, ő meg a hátam mögé ült, lábait enyém mellé tette. Már ez hozott elő belőlem fura érzéseket, aztán amikor hozzám ért és masszírozni kezdett .... Először erőteljes mozdulatokkal, majd ahogy eltűnt a csomó, gyengédebbre váltott. Már a hátamat és karomat simogatta, ez .... ez már nem masszázs. Kezemet óvatosan combjaira tettem és nagyon lassan simogattam. Az érzés olyan intenzitással tört rám, éreztem, ha hamarosan nem hagyja abba, nagyon nagy baj fog történni. Vagy letámadom és megcsókolom, vagy egy bizonyos testrészemnél fog történni valami, ami már igencsak mocorgott. Sosem éreztem még ilyet, de most Mina .... vágyat ébresztett bennem. Nem is kicsit. Véget kell vetnem ennek. Hirtelen megfogtam kezeit és megfordultam.
No, úgy tűnik alakulgat itt már valami, de vajon lesz tovább is?
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
