Effie Wood élete fenekestül felfordul, amikor legjobb barátnőjéhez, Bronxba költözik. A magyar lány élete legjobb döntésének gondolja, hisz elmenekülhet a családja és az egyetem elől is.
De vajon tényleg a legjobb döntés volt? A gondok, amik elől m...
XXXII.- Nem! Hallasz?! – Kiáltottam rá hátrapillantva. – Joe!- Kérlek! – Nyöszörgött.- Eszedbe ne jusson! Meg ne merj nekem halni, te szemétláda! – Idegesen markoltam a kormányt! – Fájdalmasan felkiáltott. – Mi csináltok ott hátul?!- Próbáljuk kibaszottul életben tartani, AZT! – Ordított vissza Máté.*Fél órával korábban:Joe már ébredezett. Láttam, ahogy a szeme mozgott a lecsukott szemhéja alatt, mint a rossz színészeknek, akiknek a haláluk után is mozog a szemgolyójuk a filmekben.Még mindig az ölemben feküdt. Lágyan végigsimítottam az arcán, majd hirtelen kinyílt a szeme és megmarkolta a csuklómat.A szívbajt hozta rám.- Jesszusom – szóltam felé meglepődve. – Nyugalom Jo, csak én vagyok – simítottam meg az arcát. Lassan észlelte a valóságot, és elengedte a kezem.Felpattant volna az ölemből, de az oldalát fogva, spanyolul szitkozódva, sziszegve dőlt vissza ugyanoda.- Azt hiszem eltört a bordám! – Nyögte felém.- Biztos vagyok benne – sóhajtottam. – Csak pihenj%- Kényelmes vagy! – Nevetett lágyan, de rögtön görcsbe rándult az arca.- Élvezd ki, hogy a melleimen aludhatsz, mert ha Marcus meglátná! – Kisimítottam egy véres tincset a homlokából.- Köszönöm – suttogta.- Ugyan mit?- Hogy törődsz velem...- Ja, igen, van ez a hülyeségem – mondtam szarkasztikusan.- Te hogy vagy? – Felpillantott rám.- Sehogy – vontam meg a a vállam. – Fáradt vagyok, és hányingerem is van...- Mennyit aludtál? – Aggódó tekintettel méregetett.- Semennyit. Most túl nagy Luxus az alvás.- Effie – kezdett volna korholni, amikor közbeszóltam.- Féltem. Féltem elaludni. Féltem, hogy valami baj lesz veled, vagy valaki jön, és... - Csak szemforgatva sóhajtottam. – De túlélted. –Halványan elmosolyodtam.- Hogy tudsz ilyen lenni? – Kel fel óvatosan, majd én is felálltam.. – Ilyen, nem is tudom...- Nem veszem komolyan, Joe.- De ez komoly! – Szidott le.De attól még nekem nem az! – Vontam meg a vállam nevetve. – Ugyan, tudod, hogy ilyen flúgos vagyok!- Komolytalan vagy.- Én? – Nevettem fel, majd Joe feltartotta az ujját, hogy maradja csöndbe.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Egyre sűrűsödő pittyegést lehetett hallani, majd egy nagy BUMM, fémes nyikorgás, és ha Joe nem ránt odébb, telibe csókolok egy két tonnás vasajtót.- Istenem! – Kiáltottam bele ijedten a férfi mellkasába.- Fiúk! – Szólt mérgesen az ajtó felé, de én továbbra is remegve kapaszkodtam belé.Az ajtóban, azaz a megmaradt ajtófélfa alatt Jesse bácsit és Dennist láttam meg, ahogy nevetve pacsiztak egymásnak.- Gyere Husom! – Intett Jesse, magyarul folytatva. – Hol az a szarházi aki ide bezárt?- Nem tudom – Másztam át a törmeléken, és átöleltem. – Van egy irodája a hosszú folyosó végén.Joe kibicegett utánam és az erősebb lámpafénynél még rosszabbul nézett ki. – Hello, fiúk! – Köszönt sziszegve Dennis-éknek.- Jézusom! – Hallottam meg Yanara hangját, ahogy felén futott, egy GÉPPISZTOLLYAL a kezében. – Szörnyen néztek ki! – A szeme köztem és Joe közt cikázott.- Hol van Marcus? – Léptem oda feléjük.- Otthon, biztonságban. – Válaszolta anyósom.- Jó, jó – bólogattam idegesen. – Csak ne legyen itt!- El kell tűnnötök! – Húzott magával a nő engem is és Joe-t is. – Kint vár egy kocsi...- De... szóltam közbe.- SEMMI DE! – Ordította rám. – Menjetek már! – Lökött előre. Komolyan rám ordított? Most komolyan?Joe kezét átvetettem a vállamon, hogy gyorsabban haladhassunk, de már így is elég gáz állapotban volt. Mire elértük a hosszú lépcsősor alját, a férfi már alig állt a lábán. A pólóján friss vérfolt keletkezett, és egyre csak terebélyesedett.Ha nem érünk föl időben, elvérzik...A lépcső tetejéről Andrew-t láttam meg lefelé rohanni.- Gyertek már! – Ordított.- Nem tudom egyedül... - Már csak én tartottam Joe-t Még eszméleténél volt, de nagyon gyengén. – Tarts ki Jonathan!Pillanatok múlva puskadörrenést hallottam meg. Leborultunk a földre és azonnal Joe-t mértem fel. Egy golyó eltalálta a jobb vállát.Hirtelen felrántottak a földről és egy hideg cső nyomódott a fejemnek. Andrew leért a földön fekvő Joe-hoz, de mi addigra hátrálni kezdtünk. A nyakamnál fogva rángattak hátra.- EMELIE! – Kiáltott Andrew.- NEM! – Tartottam fel a kezem. – Vidd ki! VIDD KI JOE-T!- Eme...- VIDD KI! – Üvöltöttem felé sírva.Andy felkapta Joe-t és felrohant vele a lépcsőn. Mi tovább araszoltunk hátrafelé. Annyira szorította a nyak, hogy már alig kaptam levegőt.- Tedd le a pisztolyt! – Szólt valaki, és az az elrablóm maga elé fordított, élő pajzsként használva engem.
