Egy új esély | Vecsei H. Miklós ff.

13.rész

Ez volt eletem egyik legszebb napja.Megcsókolt a fiú akiről almodoztam már egy ideje. És úgy tűnik, hogy nem csak én vagyok oda érte hanem ő is szerelmes belém.Ezen agyalva mentem föl a lépcsőn és hirtelen már nem is haragudtam Lucára Na jó. Valljuk be. Haragudtam rá valaha?😁
Kicsit elméláztam a szerelmen így sajnálatos módon nam vettem észre, hogy drágalátos barátnőm készül valamire. Amikor beléptem a lakásomba egy ismerős zaj fogadott.
-Váááááááááááááááááááááá,poloskaaaa- visította Luca felém rohanva. Későn eszméltem csak rá, hogy nincs semmi poloska.
Luca rám ugrott, ledöntött a földről és azt üvöltötte, hogy : -Összejötteteeeeeeeeeek.
-Igen,igen-forgatom a szemem,bár tudom hogy ez tényleg hihetetlen!!!-De ha nem hagyod abba a poloskával ijesztgetést,akkor még lehet hogy meggondolom magam és mégis lefejezlek.De amúgy tényleg van ott az a dög?
-Még mindig ott van a múltkori-bólogat bőszen.
-Mi lenne ha egyszer nem csak sikítva rohannál el tőle,hanem megpróbálnád elfogni-kérdem unott fejjel. Csak én nekem van elegem a poloskákból?
-Jó,talán. De ugye nem harap és nem tud megenni és nem tud megcsípni és....
-Luca ez egy bogár!
-De hát vérszomjas bogarak is vannak! Pl. A tücsök. Egyszermajdnem leharapta az ujjam. Hat éves voltam és majdnem levágták mert az ijesztő ragadozó mérge eljutott a kisujjamból a hüvelykujjamba.
Luca ezt olyan komoly fejjel mondta, hogy muszáj volt elnevetnem magam.
Luca menj és fogd meg azt az állatot! Nem bánthat oké?-röhögök még mindig.
-Rendben-mondja viszolygó fejjel.-csak előbb fölkészülök!
Ekkor olyan történt amire nem számítottam. Fél perc múlva visszatért egy konyharuhával a fején amit egy övvel kötött oda,fél kezében egy Pringles-doboz a másikban egy fakanál. Rajta pedig a fürdőköntösöm van, amit kinevezett karate ruhának...