28.rész

362 27 2
                                    

A mai és a tegnapi nap is csodálatos volt. Tegnap ugye Lénával és Borival voltunk. Boritól mint mindig valami csodaszép kézműves dolgot kaptam . Egy táskát, ő varrta.
Lénától egy könyvsorozatot, amit már olvastam,de csak könyvtárból és ő nagyon jól tudja hogy én szeretem ha azok amiket olvasok megtalálhatóak a könyvespolcomon. Szerintem a könyvek óriási értékek. Mindig jobb érzés egy valódi könyvet lapozgatni, mint egy digitálisat.
Lucától egy nagy doboz DVD-t kaptam. Azok a filmek voltak rajta amiket a gimibe rongyosra néztünk. Tudni illik mi rengeteget filmeztünk és aztán az volt a "játék", hogy idézeteket mondtunk egymásnak és ki kellett taláni, hogy melyik filmből van, ki mondja és hogy kinek.
Ma viszont megyünk Lucával az én Hasimhoz. Azt mondta,hogy eljönnek még az unokatesvérei is ezért ha nincs ott Luca tuti pánikrohamaim lennének. Így szépen kiöltözve és remegő lábakkal(részemről, mert Lucát egyáltalán nem érdekli, hogy Hasi rokonai bírják-e) indultunk a szerelmem lakása felé.
Ahogy kiszálltunk a kocsiból és megláttuk a házat, valahogy már nem izgultam. Elmúlt. A ház fogalmam sincsen hogy hogy, de megnyugatott. De nem is biztos a ház, lehet hogy az a tudat, hogy a  szerelmem vár odabent. Aki miatt bármit megtennék.
Luca karon ragadott.
-Meddig fogsz még elmélkedni?-néz rám unottan.-Körülbelül még fél percet várok és figyelem az arcod ahogy néha eltorzul, néha kivirul, aztán visszaülök az autóba és visszamegyek. És tudom, most azzal fogsz jönni hogy nincs is jogsim, de attól még ez így hangzott jól.-vonogatja a vállát.- Majd hívok taxit.
-Mehetünk.-szánom el magam és elindulok a kapu felé.

Egy új esély | Vecsei H. Miklós ff. Donde viven las historias. Descúbrelo ahora