Örökkön örökké

13.fejezet: Új vámpír

-Nagyon, nagyon hiányoztál.-zokogtam.
-Te is.-ölelt meg szorosan.

*Kathrine szemszöge*
-Hmm....Meglátogatom Carolinet.-mondtam.
-Vámpír lesz?-kérdezte Rebekah.
-Talán....-mosolyogtam.
-Kellene még egy csaj a pasik elleni bosszúba.
-És Elena elleni.-tettem hozzá.
-*Argh* Elena...Mindig, minden körülötte forog. Elijah belezúgott, Klausnak pedig Elena vére kell.-ült le a fotelbe Rebekah.
-Nem sokáig lesz ő a középpontban.-mondtam és leléptem.
Kereshettem Carolinet, amikor végül megtaláltam. Bekopogtam a házba.
-Elena?
-*Öhm* Persze. Bemehetek?
-Gyere nyugodtan.-hívott be.
Meghallottam, hogy valaki felhívta Carolinet. Hallgattam kivel, mit beszél.
~Caroline?
-Elena? Te nem itt vagy nálam?-kérdezte.
~Itthon vagyok, Elijahval. Jézusom. FUSS!
-Upsz, lebuktam.-álltam Caroline elé, azután kivettem a kezéből a telefont és eldobtam.
-Ki vagy te?
-A nevem Kathrine Pierce. Elena az én hasonmásom. Vámpír vagyok, most pedig iszol a véremből.-mondtam el tömören, mit is akarok. El akart szaladni, de elkaptam.

-Vagy nyugton maradsz, vagy a farkas pasidat megfosztom a szívétől.
-Tyler?
-Semmiről nem tudsz? Megiszod a vérem, eltöröm a nyakad és elmondok mindent.-mondtam, azután megharaptam a csuklóm és megitattam Carolinenal a vérem.
-Nem fog fájni.-mondtam és eltörtem a nyakát.
Néztem, ahogy fekszik. A telefonja feloldva, gondoltam szórakozzunk.
-Bonnie, Elena, Tyler....*Uh* Elena.-írtam neki SMS-t.
>Hello Elena.
>Mit csináltál Kathrine?
>Vért itattam, nyakat törtem, várakozok.
>Caroline halott?-kérdezte.
>Nem dehogy. Vagyis, fogjuk rá. Vámpír lesz. A te helyedben szólnék a Boszi barimnak, hogy csináljon napfény gyűrűt, mert ha a napra megy, akkor....hát....elég.-erre már nem válaszolt. Caroline nem akart felkelni, ezért elmentem.

*Elena szemszöge*
-Menjünk Bonnieért, utána Carolinehoz. MOST!-kapkodtam.
Elijah nem kérdezett. Gyorsan felkaptuk Bonniet, utána siettünk a Forbes házhoz.
Behívás nélkül berontottunk Bonnieval. Hát Elijah...nem jött...nem tudott.
-Caroline?!-láttam meg a földön.
-*HUUUHH*-vett egy nagy levegőt, miközben felkapta a fejét.
-Jézusom, életben van.-mondta nyugodtan Bonnie.
-V...Vámpír lettem?-kérdezte ilyedten.
-Igen....-mondtam meg őszintén.
-Hoztam neked napfény gyűrűt. Ami megóv a naptól, viszont ezt nem veheted le.-adta oda Bonnie.
-Ez nekem nagyon sok egyszerre.
-Mindent elmagyarázunk, de most pihenj.-segítettem neki felkelni a földről.
-Kathrinenek te a hasonmása vagy, ő vámpír, meg beszélt Tylerről, hogy ő farkas.-hadovált össze mindent.
-Tyler farkas?-kérdeztem.
-Azt mondta.-fogta a fejét Caroline.
-Pihenj, elmondunk majd mindent, azután csapunk egy elegáns bulit. Oké?-próbálta nyugtatni Bonnie.
-Oké.-feküdte le az ágyra és elaludt.
Visszamentünk Elijahhoz.
-Jól van?-kérdezte.
-Ahhoz képest, hogy meghalt, de megint él, igen.-mondtam.
-Odaadtam a gyűrűt. Viszont holnap csinálunk egy bulit, hogy megnyugodjon.-magyarázta Bonnie.
-Egy buli a megoldás?-furcsánlotta Elijah.
-Nem ismered Carolinet.-mosolyogtam.
-De hol fogjuk tartani?-kérdezte Bonnie.
-Tartsátok a házunkban. Klaus nem szeret feltűnést kelteni, Rebekah meg imádja a partikat, szóval ő elfoglalja magát.-mondta Elijah.
-De mi lesz, ha Klaus meglátja Elenát?-kérdezte aggódva Bonnie.
-Semmi.
-Semmi?-kérdeztem vissza.
-Nem velem töltöd el azt az estét?
-Dehogynem.-tettem keresztbe a kezem, miközben elmosolyodtam.

[...]

Otthon voltunk, olyan éjfél tájékán. Nagyon "jó" volt ez így este. Bonniet a nagyijához visszavittük, utána indultunk haza. Elijah is feljött velem.
Szokás szerint, fürödtem, Elijah mondta, hogy reggel vár. Minden estém így megy, amióta Elijah velem van.