New Teacher |Befejezett|

18.

Február tizennégy, valentin nap. Csodás reggelre ébredtünk itt Torontóban. Mindent hó borított és még a kora reggeli órákban is szállingóztak a fehér pelyhek. A nagy mennyiségű hóval megérkezett a mínusz tizenöt fok is, de ez nem tudta elrontani a kedvem. Meleg kabátban és egy óriási sál társaságában sétáltam a fehér járdán, miközben össze-vissza nézegettem a fehér tájon.

A mi iskolánkban mindig tökéletesre sikerül a valentin nap. Minden egyes diák várja, hogy elkezdődjön a nap és ezzel együtt az apró meglepetések is. A végzős fiúk és lányok mindig készülnek valami aranyos dologgal, míg mi tizenegyedikesek a végzősöket kell, hogy boldogabbá tegyük. Ezekben minden osztálynak a saját osztályfőnöke segít. Nálunk a fiúk rózsát fognak osztani, míg a lányok szív alakú sütiket. Mindegy, hogy kinek adod oda, a lényeg az, hogy mosolyt csalj az arcára. Az összes szünet erről szokott szólni. Természetesen a kisebb ilettve nagyobb üzenetek sem maradhatnak ki. Mindenki, aki írt levelet egy kicsi dobozba kellett beledobnia és ezeket korán reggel, amikor még nincsenek az iskolában diákok kirakják az illetők széke alá. Én két embernek írtam egy kis aranyos üzenetet, azonban a másodikat személyesen fogom átadni.

A termünkbe beérve találkoztam néhány osztálytársammal, akiknek kedvesen köszöntem, majd a székemhez mentem, amit levettem az asztalról és így megpillantottam az alatta bújó levelet. Miután levettem a mostmár fölösleges ruháimat leültem a székre és a kezembe vettem a papírkát.

Drága, Holly!

Szerelmes vagyok a gyönyörű szemedbe, ami mindig csillog. Szerelmes vagyok a csodálatos mosolyodba, ami bármelyik rossz napomon fel tud vidítani. Szerelemes vagyok a hosszú barna hajadba, ami mindig a szemedbe lóg edzés után. Szerelmes vagyok a hangodba, ami még éneklés közben is tökéletes. Szerelmes vagyok abba, akit takar a személyiséged.

Légy a Valentinom! Találkozzunk ma öt órakor annál a jégcsarnoknál, ahol először töltöttünk együtt egy estét. Öltözz melegen!

A titkos hódolód, xx

Széles mosollyal az arcomon futottam végig újra a sorokat, miközben akaratlanul is azon járt az eszem, hogy randira hívott Shawn. Bárhol felismerném a kézírását, akármennyire is próbálta megváltoztatni. Visszahajtottam a levél tetejét, majd a táskámba süllyesztettem és egyből üzentem neki. Miután megtudtam, hogy a termében ül egyedül, és nem lesz első órája, egyből a második emeleten lévő terem felé kezdtem sietni.

Egy halk kopogás után beléptem a csendes terembe. Megpillantottam a tanári asztalnál ülő Shawnt, aki szívdöglesztően néz ki. Egy fehér inget visel, egy fekete farmerrel ami izmos combjára simul. Göndör fürtjei kuszán pihennek feje tetején, míg arcára mosoly szökött fel, ezzel megjelenítve szeménél a mosolygós ráncait. A falnak támaszkodva figyeltem rá, egészen addig, míg szemezni nem kezdtünk.

- Drága titkos hódolóm - haraptam be óvatosan alsó ajkam, miközben mosolyra húztam a szám és közelebb léptem felé.

- Boldog valentin napot, Kedvesem - támaszkodott meg az asztalán, így megfeszültek az izmai. A kedvesem becenév megmelengette a szívemet, míg úgy éreztem a gyomromban pillangók születtek.

- Boldog valentin napot - adtam a kezébe a levelet. - Majd akkor bontsd ki, ha én már nem vagyok itt - néztem fel a szemébe, ami a barna minden egyes árnyalatban úszott.

- Rendben - bólintott beleegyezően, majd közel húzott magához és rabul ejtette az ajkaim. Puha arcára vezettem a kezem, miközben utat engedtem tolakodó nyelvének. Shawn egy mozdulattal a keze közé vett és az asztalra tett, így egy magasságba kerültünk. Dereka körül összefontam lábaim, ezzel közelebb tudva magamhoz, míg az ő keze a derekamra kalandozott.

- Legyen ennyi elég - motyogtam ajkaira, majd elváltam tőle, amiért adott néhány érdekes pillantást.

- Elég? Ennyi? - nézett rám kérdőn, majd fülemhez hajolt és oda suttogta a következő szavakat; - Vágyom rád, nagyon - harapta meg óvatosan a fülem, mitől egy jóleső, halk sóhaj hagyta el a szám.

- Egy tanteremben vagyunk Shawn - próbáltam magabiztos maradni, kisebb-nagyobb sikerrel.

- És ez engem egyáltalán nem érdekel - kezdte puszikkal befedni a nyakamat. Testemen végigfutott a hideg érintésétől.

- Shawn - toltam el magamtól a fiút. - Ez itt nem szabad - suttogtam, miközben az arcát kezdtem simogatni a hüvelykujjammal.

- Többet akarok belőled - sóhajtott, majd a nyakamhoz fúrta a fejét. Kezemet a hátára vezettem és ott simogattam tovább.

- Ígérem, hogy fogsz kapni, de nem itt - simítottam végig ismét izmos hátán. Szótlanul tovább bújt a nyakamhoz, miközben szorosan magához ölelt.
Mikor megszólalt a jelző csengő szomorúan vált el tőlem Shawn.

- Menj órára - sóhajtott, majd egy puszit adott a homlokomra. - Este találkozunk, Kedvesem - mosolyodott el, majd miután adtam neki egy puszit és magára hagytam.

[...]

- Gyere velem oda Mr. Mendeshez, kérlek! - rángatta a kezem Nora. Öt perce ezzel nyaggat, mert ő fél egyedül odamenni hozzá, de sütit akar adni neki.

- Jó, menjünk - adtam meg magam egy sóhajtás közepette, majd elindultunk Shawn felé, aki a folyosón ügyelt.

- Sziasztok lányok - köszönt nekünk kedvesen. - Hogy vagytok? - intézte felénk a kérdését, míg én óvatosan végigmértem őt.

- Jó napot Tanár úr - köszöntünk egyszerre, mitől mindketten elnevettük magunkat. - Öhm.. boldog valentin napot - nyújtotta felé Nora a kis kosarat amiben a sütik voltak.

- Oh, köszönöm szépen - vett ki egy sütit, majd hirtelen az éppen arra járó egyik fiútól elvett két rózsát és félénk nyújtotta. - Boldog valentin napot - mosolygott ránk. Nora arca egyből piros színre váltott, míg én mosolyogva néztem Shawnra.

- Remélem Aaron is meg fog lepni téged - löktem oldalba a lányt, hogy térjen vissza közénk.

- Vacsorázni megyünk - tűrt egy szőke tincset a füle mögé, mosolyogva. Túlzottan dúl a szerelem közöttük, minden nap együtt vannak szinte. - De te is kaptál egy levelet, szóval maradj csöndben! - nézett rám komolyan.

- Jó szórakozást lányok! - mosolyogott ránk Mendes, míg néhány "mintha nem tudnád kivel töltöm az estét" pillantást kapott.

- Na és maga? - kérdezte Nora, mire felgyorsult a szívverésem. - Maga mivel tölti a valentin napot?

- Semmi érdekes dolgot nem fogok csinálni - mondta egyszerűen, mitől egy óriási kő esett le a szívemről. - Nem vagyok olyan típus aki oda van ezért a napért - húzta meg a vállát.

Még beszélgettünk néhány percig, de a csengő miatt muszáj volt, hogy elköszönjünk és beüljünk órára. Mindvégig azon járt az eszem, hogy milyen lesz a mai este, mit fogunk csinálni korcsolyázás után, vele alszok vagy egyedül, egyáltalán mi fog történni az este?

Megkönnyebbülés volt, amikor a legutolsó órámról is kicsengettek. Haza siettem és vártam, hogy végre fél öt legyen, én pedig elindulhassak a jégcsarnokhoz. Anyának csak annyit mondtam, hogy randim lesz és lehet nem alszok itthon, ezt pedig megértette, de azért kikötötte, hogy időben érjék iskolába és másnap egyből haza menjek tanítás után.

Mit kapnék, ha kiderülne, hogy a matek tanárommal fogok randizni..