New Teacher |Befejezett|

10.

Ismét öt órakor szólalt meg az ébresztőm és ismét borzasztóan fáradtan másztam ki az ágyból. Fogalmam sincs hova visz, de az hogy én valamikor ma elfogok aludni biztos. Hamarosan megérkezett Shawn, én pedig még félig aludva ültem be mellé az autóba. Megjegyezte, hogy eléggé fáradtnak tűnök, majd gázt adott az autónak és elindultunk a célpont felé. Faggatni sem volt erőm, így inkább csendben hallgattam a rádióból halkan kiszűrődő zenét, míg az ablakon meredtem ki. Nem túl sokat utaztunk, mindössze húsz perc ha lehetett.

Megint jég.

- Mit fogunk csinálni? - néztem rá kérdőn, miközben kezembe adott egy pár korcsolyát.

- Megtanultál korcsolyázni, most a jégkorong jön - mosolyodott el. - Nem leszel téli védőkkel nyugi, csak egy pulcsi és egy mez. Szeretnéd az én régi mezem? - kérdezte.

- Igen - vigyorodtam el. A kezembe nyomott egy pulcsit és a mezét is amin a Mendes felirat szerepel. Ha tehetném nem adnám neki vissza.

Miután felvettem a szükséges dolgokat Shawn után én is a jégre léptem. Drága jégkorongozónk megcsillogtatta tudását, míg én csak tátott szájjal néztem miket tud.

- Nem mondtad, hogy ennyire profi vagy - forgattam meg szemem, mire egyből visszavágott.

- Nem mondtad, hogy ennyire jól fogsz kinézni a mezemben - kacsintott majd megfogta kezem és húzni kezdett maga után.

Ezután elmagyarázta, hogy hogyan lehet könnyen és biztonságosan játszani. Mutatott pár technikát és kicsit mesélt is arról, hogy Ő hogyan kezdte. Mit ne mondjak, Ő is szerencsétlen volt, nem csak én. Elkezdtünk játszani. Eleinte Shawn még hagyta magát, de ahogyan egyre jobb lettem Ő is megmutatta mit tud. Természetesen Ő nyert volna, ha számoltunk volna. Mivel mindketten elfáradtunk egy kicsit én csak nemes egyszerűséggel kifeküdtem a jégen, amiben az is közrejátszott, hogy elestem. Nevetve nézett le rám, majd ő is leült, így nem kellett annyira felnéznem rá.

- Én tényleg nem értem miért vagy ennyit velem. Simán lehetnél mással is, hisz vannak szebb és jobb lányok is nálam - néztem rá, de továbbra is a jégen feküdtem.

- Most az egyszer elmondom oké? Ezután remélem megérted - válaszolt. - Megfogtál. Amikor először beléptem a terembe hozzátok minden lány a nyálát csorgatta, csak te nem. Nem mértél végig, nem égettél a tekinteteddel, csak ott ültél és vártad, hogy milyen lesz az egész. Tetszik, hogy téged nem vettelek le a lábáról a kinézetemmel.. - szakítottam félbe.

- Oké, oké. De honnan tudod, hogy éppen mire gondoltam? Lehet én is meghaltam csak te nem jöttél rá - ültem fel.

- Ha meghaltál volna akkor a fürdőben és amikor nálam ébredtél egyből megnézted volna a felső testem. De nem tetted. Egyszerűen csak imádom, hogy te nem azért vagy velem mert jól nézek ki és nem mellesleg normális és gyönyörű is vagy. Ez nagyon úgy hangzik mint valami hülye csajozós duma - nevetett fel.

- Inkább édes - mosolyodtam el, azon amiket mondott. Ha csajozós dumának szánná is ezt mondtam volna.

- Kelj fel, meg fogsz fázni - szólt rám kedvesen, mire felültem.

Ahogy felültem egyből megöleltem, így ismét a jégen tudtam magam, de most Shawnon fekve. Nem zavart, hogy túlzottan összesimul a testünk, ahogy az sem mások mit gondolnának. Hallottam ahogy levegővétele kissé felgyorsult és rendezni próbálja, hallottam szívverését, ami viszonylag nyugodt volt, míg az enyém heves. Éreztem mentolos, de mégis édes illatát, amit csak úgy definiálnék, hogy Shawnos.
Amikor kicsit feljebb emelkedtem, szembe találtam magam az óriási mosolyú fiúval, amitől az én arcomra is nagyobb mosoly szökött. Miért teszi ezt velem és az érzéseimmel?