Ellenségbe szeretve/JAVÍTÁS ALATT/

8.rész-A költözés

🔴Sara szemszögéből🔴

Másnap reggel Emyvel újra és újra megnéztük a tegnap este folyamán készített videókat amivel konkrétan tele volt az internet. Először csak találgatták az emberek, hogy ki is lehetek, így csupán "Ismeretlen lány" - ként emlegettek... Azonban nem sokáig élvezhettem ezt a titokzatosságot hiszen miután lefrissítettem a telefonom már nagy, nyomtatott betűkkel ott volt a videó címén a díszelgő nevem:

"SARA DAVIS és JAMES WHITE őrületes összecsapása"

-Ez amúgy nem személyiségsértés? - zártam le a telefonom és magam mellé dobtam. - Amúgy is honnan tudták meg a nevem?

-Először is. - emelte fel a mutató ujját. -Menjünk a rendőrségre mivel ez pontosan az, amit mondtál hiszen senkinek sem adtál engedélyt, hogy feltöltsék ezeket a videókat. Másodszor. - emelte fel a középső ujját is. - Ez a 21.század. Szerinted meddig tart megtalálni egy nevet mikor mindenki látta a videón keresztül, hogy hogyan nézel ki? Akkor is megtaláltak volna ezek a patkányok ha csupán hátulról szerepeltél volna a videóban, csupán pár órával később lett volna eredmény.

-Ki a halál unatkozik otthon ennyire, hogy egy ismeretlen lány nevét keresgesse csak azért, mert látta őt egy videóban? -értetlenkedtem.

-Mondjuk azok, akik megszállottan imádják Jamest? - nézett rám úgy, mintha teljesen hülye lennék, hogy ezt nem tudom. Először hirtelen nem jutott eszembe, hogy milyen Jamesről beszél aztán gyorsan kapcsoltam. Hiszen azt az éjszakát úgy érzem nem fogom tudni egyhamar  elfelejteni.-Nem viccelek Sara. - nézett rám komoran. - Hallottam már a csávóról és a nagy rajongói klubbjáról.. Sőt mi több, az évfolyamtársunknak Violanak. - itt megint elvesztettem a fonalat. Úgy beszél, mintha ismernék rajta kívül mást is a suliból. - Tudod, akire ráburítottad tavaly az ebédjét mert elkezdett cikizni engem mikor volt az a félig fekete, félig rózsaszín hajam. - idézte elő a gyönyörű emlékeink egyikét.

-Áhh. - mosolyodtam el ördögien. - Pont paradicsom mártás volt a menzán, a csaj meg full fehér szettben volt.

-Bingo. - kacsintott. - Na szóval mesélték, hogy a szobájában egy egész kis sarok van fenttartva Jamesről. Annyira betegesen csinálja, hogy képeket is szerkeszt magukról.

-Jézusom.-néztem a barátnőmre tátott szájjal. Léteznek ilyen beteg emberek? -Azon csodálkozom, hogy nem vágta el a nyakamat mikor a szósz rajta landolt. Amilyen beteg a csaj simán kinézném mostmár belőle.

-Látod ezért is mondom, hogy ne köss bele mindenkibe mert nem tudhatod, hogy mennyire zárórás az adott tag. - kelt fel az ágyból. - Amúgy pedig a torokvágásod még visszavan. Valószínűleg most is a lakcímedet kutatja, mivel megbántottad szíve hercegét.

-Nagyon élvezed a helyzetet mi? - húztam össze a szemem méregetve Emyt aki csak angyali mosolyt villantott felém.

-Mosogass el Sara, nekem mennem kell. - hallottam meg az ajtóm előtt anya vontatott, suttogó hangját. A párnámat felemeltem, az arcomba nyomtam majd ahogy csak tudtam elkezdtem sikítani.

-Jobb már? - nézett rám Emy, miután befejeztem.

-Hol az a paradicsom szószos csaj? - kérdeztem idegesen. - Önként vállalkozom arra a nyakvágásra.

/A költözés napja/

-Mindent bepakoltál?-kérdezte anya már a kocsiban ülve.

-Aha-válaszoltam röviden. Kezdtek közöttünk csillapodni a kedélyek azonban egyikőnk sem kért bocsánatot a másiktól. Azt hiszem mindketten elég makacs teremtések vagyunk.