Ellenségbe szeretve/JAVÍTÁS ALATT/

28.rész-Segíts rajta!

🔴Sara szemszögéből🔴

Mentem volna haza mivel a tanárnak beteg lett a kisgyereke ezért elmaradt az utolsó órám.Az ajtóhoz érve viszont meghallottam egy hangot.

Félve hátranéztem de ekkor lefagytam.
James állt ott a falnak támaszkodva és kapkodja a levegőt.Gondolkodás nélkül odafutottam hozzá.

-James!-kiabáltam.
Nem jött válasz.Kétségbeesett tekintete találkozott az enyémmel.

-Próbálj meg lenyugodni!-kérleltem de nem ment neki.

-Próbáld meg egyenletesen venni a levegőt.Kérlek-mondtam már a síró görcsömet visszatartva.

Nem tudom,hogy mit csinálhatnék.
A tehetetlenség szörnyű érzésével találtam szembe magam.Még mindig kapkodta a levegőt és én nem tudtam segíteni neki.

Nagyon féltem....közelebb hajoltam és megöleltem.Mást nem tudtam csinálni.Elkezdtem simogatni a hátát.Próbáltam nyugtatni.. Istenem segíts neki....Remegtek a kezeim fogalmam sincs mit tehetnék..

Pár perc múlva a szapora levegővétele elmúlt.
Mikor már teljesen lenyugodott hátráltam egy lépést de ő visszahúzott.

-Köszönöm-mondta rekedt hangon majd elengedett.Istenem ez az illata és el is felejtettem,hogy most haragszom rá de megérte..Ezért az ölelésért..Megérte...

Közben kimentünk a kocsijához és indultunk is haza.Nem szabadna de egyre jobban örülök ha a közelében lehetek.Sara,mi bajod van?Hallod,fejezd be.Erre nem szabad gondolnod.

Utálnod kell őt!
De olyan szép szemei vannak...NEM! De..NINCS SEMMI DE!
Megvitattam magammal a dolgokat.

Hazaérve ledobtam a táskám és már mentem is keresni valami kaját.

-Sara-szólt James a hátam mögül.

-Hmm?-kérdeztem még mindig a hűtőt kutatva.

-Szóval...Patrickról szólva..Örülnék neki ha távol tartanád magad tőle...Vagy netán..Öhm..Tetszik neked?-kérdezte de éreztem,hogy egyre feszültebb a lesz a légtér.

-Mi?-kérdeztem döbbenten.-Dehogy tetszik.

-Biztos?-kérdezte egy kicsit megkönnyebbülve.

-James..Ez miatt nem kell aggódnod..Arról nem tehetek,hogy körülöttem van de már épp azon vagyok,hogy ezt is befejezze-mondtam neki,mire hosszan kifújta a levegőt.
Talán ez zavarta?
Ha zavarta akkor mégis miért?
Vagy csak én mesélem be magamnak?

-Van valami kaja?-kérdezte majd odajött mellém.

-Anya reggel csinált pizzát-mondta mire összemosolyogtunk.
Az a mosoly..ne, a pizzára fókuszálj Sara..És megint kezdtem elpirulni...Nem válthatna ki ilyen reakciókat..Még mindig engem néz..és ezt tudva még inkább bevörösödtem..

-Sara jól vagy?-nézett engem mosolyogva.

-Igen,öhhh miért?-kérdeztem zavartan.

-Csak mert rák vörös vagy..Ennyire meleged van?-kérdezte ha lehet még nagyobb mosollyal.

-Nagyon vicces vagy, de amúgy ha szeretnéd tudni akkor igen ,melegem van-mondtam majd felkaptam egy pizza szeletet és átsétáltam a nappaliba.Levágódtam a fotelra és bekapcsoltam a tvt.

Démonok között 2.rész.
Tökéletes.

-Mit nézünk?-kérdezte majd levágódott mellém.

-Démonok között 2-válaszoltam,mire ő kérdőn nézett rám.

-Te szereted a horrort?-kérdezte elképedve.

-Szeretem őket..Igaz az ilyen démonos filmek után nem biztos,hogy fogok aludni de azért szeretem őket. -válaszoltam,mire elnevettük magunkat.

A filmet szinte végigbeszéltünk.Elmondtuk egymásnak a véleményünket a filmről és minden cselekvésüket a szereplőknek kommentáltunk.

480 words