- Noona, jobban vagy? - szóval ő már tudja, hogy fiatalabb.
Kérdezés nélkül leül mellém az ágy szélére. Válla hozzáér a vállamhoz. Zavar a közvetlensége, hisz egyáltalán nem ismerem. Próbálok nem túl feltűnően arrébb csusszanni, de megakadályoz ben...
A nap még éppen csak derengett a látóhatáron, amikor halk puffanásokra ébredek fel. Álmos vagyok még. Az este folyamán többször is bejöttek hozzám, hogy jó éjszakát kívánjanak, nem zavartatva magukat, hogy minden alkalommal az elalvásban zavartak meg.
Telefonom kijelzőjére pillantva, hangosan nyögők fel. 4:38-at mutat az aprócska óra.
Ajtócsapódás, majd valaki elcsoszog az ajtóm előtt. Felismerem, ez Suga lesz. Újra elcsoszog az ajtóm előtt, majd hirtelen megáll. Suttogást hallok a túloldalról, de nem tudom kivenni a szavakat.
Erőt véve magamon, kimászok az ágyból és pizsiben, elindulok a barna ajtó felé. Menet közben ropognak az ízületeim a hirtelen mozgástól. Bal térd, jobb váll, és ha már benne vagyok, akkor a nyakammal is körzők kettőt. Felfrissülve tárom ki szobámból kivezető utat.
Nem számított rám a két suttogó, mert ijedtükben, mint a nyuszik hátra ugrottak és a kezüket a szívükre tették.
-Mi olyan rohadtul fontos, hogy hajnali háromnegyed ötkor pont az én ajtóm előtt kell megbeszélni? – rivallok a két fiú. Jól sejtettem, az egyik kócos Suga volt, a másik pedig a nyuszi fogú Kookie. Pont akkorát ugrott, mint a nyúl.
- Ne haragudj, nem akartunk felébreszteni. Még nem szoktuk meg, hogy nem vagyunk egyedül.-magyarázza a legfiatalabb.
-Miért keltetek ilyen korán?- nézek kérdőn álmosan pislogó Suga-ra.
-Fotózásunk lesz, azt hiszem Japánban. Hétkor indul a gép, ezért vagyunk fent.
-Japán? És meddig lesztek ott?- karba tett kézzel neki dőlök az ajtófélfának. Csak most jut a tudatomig, hogy egy vékony top és pirinyó nadrág a ruházatom. És nincs rajtam melltartó. Kook, kimeredt szemekkel bámulni kezd, az ádámcsutkája fel le mozog.
-Kookie! - intek a szeme előtt kettőt. - légyszíves próbálj meg a szemembe nézni.
Újabb nyelés után végre az arcomra néz, amit egy hálás mosollyal köszönök meg. Kicsit hátrébb lép és Suga mögé áll. Tisztes távolból figyeli tovább a felnőttek beszélgetését. Bár ő is már felnőttnek számít a társadalom szerint, de az én szememben ő még csak egy kis kölyök.
-Szóval, meddig lesztek ott? - nézek ismét Suga-ra. Legalább ő tudja kontrollálni szemeit.
-A terv szerint három nap, de ez függ az időjárástól, meg hogy hogyan tudunk titokban lenni. Japánban az Army-nak különleges képességük van, hogy bárhol megtaláljanak minket.
-Army? - húzom fel szemöldököm újra kérdőn, majd ellökőm magam a támasztékomtól. Az ajtóra szerelt fogasról leakasztom a köntösömet és belebújok. Kookie megint bámulni kezdett és már zavarban voltam a pillantásaitól. Nem vagyok túl szemérmes, de ez a hormon zavaros fiúcska szinte felfalt a szemével.
-Army-nak hívják magukat a rajongóink. - válaszolja röviden Suga, mit sem törődve azzal, hogy JK hátulról elkezdi szagolgatni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
