Halandóság /Loki Laufeyson ff./

6.

/Loki szemszöge/

Noémi bevágta maga mögött az ajtót, én pedig ott álltam lefagyva. Nem gondoltam, hogy ennyire megharagszik. Lehet tényleg nem volt jó ötlet, amit csináltam. „Jobb lesz, ha kiszellőztetem a fejem." Felöltöztem és kimentem sétálni.

A kinti hideg jól esett. Hallgattam, ahogy a friss hó ropog a talpam alatt. Megnyugtató volt a szél halk zúgása.

- Hello! Csatlakozhatok? – kérdezte egy hang, mire feleszmélve körülnéztem. Egy parkban voltam, a hang pedig egy barnahajú, csillogó kékszemű lánytól származott.

- Persze. Lo.. Luis. – mutatkoztam be. Végigmértem a hölgyet. Bájos arc, az idomai szembetűnőek voltak, mert a hideghez képest kevés ruha fedte.

- Petra. – mosolygott. – Idevalósi vagy? Nem rémlik, hogy láttalak volna.

- Nem. Messziről jöttem. - mosolyogtam vissza rá.

- Mi járatban? Nem fázol? Kissé hideg az idő. – húzta összébb a kabátját.

- Valóban hideg van. Nincs kedved meginni valamit? – kezdtem megszomjazni.

- De, persze! – felelt vidáman. – Van a közelben egy jó kávézó. Bár, ha gondolod nálam is ihatunk valamit. Vagy mást is csinálhatunk. – célozgatott, mire felnevettem.

- Benne vagyok. – kisimítottam egy tincset az arcából, mire elpirult. Csillogó szemekkel fogta meg a kezem és kezdett el húzni egy irányba.

Egy világosszürke házhoz érve, elővette a kulcsait és kinyitotta az ajtót. Levettük a kabátot, és bementünk a konyhába. Megkínált egy forrócsokival.

- Nem szeretem ezt az időt. Olyan hideg. – magyarázta az asztalnál ülve.

- Egy meleg fürdő a legjobb ilyenkor. – vette a célzást és kihívóan elmosolyodott.

- Egyet értek. Főként, ha van társaság. – felnevettem és közelebb hajoltam hozzá. – Nem tudsz véletlenül egy jó partnert? – kérdezte, ő is közelebb hajolva. Már csak pár centi volt köztünk.

- De, véletlenül pont itt ül előtted. – mondtam.

Szemeiben megcsillant a vágyakozás. „Mégiscsak jó lesz ez a nap!" Megcsókoltam, amit rögtön viszonzott is. Felálltunk és elkezdett, húzni a fürdő felé. Nem sokára, már bent is voltunk, és lekapva a ruháinkat beálltunk a zuhany alá. Hangos nyögésekkel jelezte, hogy élvezi, amit csinálok. Valahogy átkerültünk az ágyba, és már ott kényeztettük egymást.

Egymás mellet feküdve szuszogtunk.

- Elképesztő vagy! – szólalt meg Petra, mellkasomat simogatva.

- Tudom. – mosolyogtam. Ráhajtottam a fejem az övére és lassan elaludtam.

/Noémi szemszöge/

A verseny nagyon szoros volt, de sikerült második helyezést elérni. Boldogan sétáltam hazafelé. A lámpák fénye megvilágította a sűrűn hulló hópelyheket. Imádtam nézni a hóesést. Mindig is a tél volt a kedvenc évszakom.

Hazaérve teljes csend fogadott. A ház üres volt. Nem mondom, hogy zavart az egyedüllét, de aggasztott, hogy hová tűnt Loki.

- Loki! – kiáltottam, de nem jött válasz.

Végigjártam a szobákat, de sehol senki. „ Hova tűnhetett?" Hirtelen rám jött az édességehetnék, így csináltam pár muffint. Miután kész lett, vizet forraltam, teának. Nemsokára a házat megtöltötte a finom sütemény és tea illat. Elnyúltam a kanapén és bekapcsoltam a tv-t, kis tűnődés után elindítottam a Bíborhegyet.

Nem voltam oda a horror filmekért. Ezt is csak Tom miatt néztem meg. És milyen jól tettem! A kedvenc filmem lett. Lenyűgözött az a sok részlet, a titkok.

- Edith, a vére a kezedhez fog tapadni. – tagolta egy piros szellem. Ezzel párhuzamosan hallottam, hogy nyitódik az ajtó. Ijedtemben sikítottam egyet. A szívem ezerrel vert.