Halandóság /Loki Laufeyson ff./

5.

/Noémi szemszöge/

Kiléptem az iskola ajtaján és egy hógolyó húzott el előttem, egy másikat pedig lehajolva kerültem el. Sietve mentem Tamaráék után. Pár lépéssel beértem őket és az útközben készített hógolyót beleraktam Laura kabátjába, mire felkiáltott. Laura, Tamara ikertestvére bár semmiben sem hasonlítanak. Tamara, mint a kis virgonc, Laura pedig az álszent.

Egy fél órás hógolyózás után végre mind úgy döntöttünk, hogy ideje hazamenni.

Útközben szokás szerint zenét hallgattam és a kapucnimból próbáltam kirázni a havat, pontosabban a mávot.„Ma lesz a verseny. Jól kell teljesítenem. Otthon neki is kezdek a ... Basszus! Loki! Azt mondtam kettőre otthon leszek. Remélem, még egyben van a ház!" Rohanva tettem volna meg a maradék utat, ha nem lettem volna fáradt a hógolyózás után. Így csak tovább sétáltam gondolataimba merülve. „Szóljak Lokiról a többieknek? Nem biztos, hogy jó ötlet. Ők is Marvel fanok, ismerik a filmekből. Nem tetszene nekik, hogy befogadtam. De muszáj lesz szólnom. Már csak azért is, mert páran átjönnek karácsonykor és szilveszterkor, hogy „ne legyek annyira egyedül". De ha Loki ott van, akkor nem is leszek egyedül. Ah, nem! Muszáj lesz nekik elmondanom. Idővel. Talán."

Hazaérve nem láttam semmi változást. Beléptem a házba. „Úgy tűnik, minden egyben van." Levettem a cipőt és a kabátot majd bevittem a táskát a szobámba. Beérve a nappaliba, láttam, hogy megy a tv. Már a lejátszón meg volt nyitva a menüsor.

- Hát te? – hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül. Megfordulva nem tudtam, hogy mérges legyek vagy leblokkoljak. Loki még mindig csak egy alsóban lépett be a nappaliba kezében egy tál chipsszel.

- Neked is szia! Nem vennél fel még valamit? – kérdeztem, miután megtaláltam a hangom.

- Miért? – rakta le a tálat az asztalra. – Csak nem hoz zavarba? – lépett közelebb és megsimította a karomat. A szívem kihagyott egy ütemet, hogy utána megállás nélkül, még nagyobb erővel doboljon a mellkasomban. „ Nem igaz! Hogy tudja ezt csinálni?! Ideje lenne visszavágnom."

- Hát, nem vagy annyira elképesztő, mint hiszed. – közöltem semleges hangon, majd elindultam a konyhába. Még egyszer hátra pillantottam a megdöbbent Lokira. „Erre nem számított!"

Gondoltam, Loki sem ebédelt még, így csináltam három tükörtojást. Mire kész volt Loki már az asztalnál ült. „És még mindig nem képes felöltözni!" Az ebéd csendben telt. Mikor Loki befejezte, megköszönte és bement tv-zni. Elmosogattam és bementem tanulni.

Már kezdtem nagyon unni, és az idő teltével egyre idegesebb lettem. „A verseny ötkor lesz, még van fél órám. Ideje készülődni!" Felvettem egy fehér blúzt, egy fekete farmert és kiválasztottam egy fekete telitalpú cipőt. A telefonomat raktam be a táskámba, mikor Loki a frászt hozta rám. Meg is feledkeztem róla.

- De kicsípte magát valaki! – mondta, nekitámaszkodva az ajtófélfának. – Hová mész?

- Te viszont még mindig nem tudsz felöltözni?! És versenyre megyek. –pakoltam tovább.

- Ha annyira rosszul néznék ki nem rajzoltál volna le legalább ötször. – vigyorgott önelégülten.

- Turkáltál a cuccaim között?! – kérdeztem mérgesen.

- Nem néztem be a bugyis fiókodba, ha emiatt aggódsz! – poénkodott.

- Akkor sem engedtem meg! – kezdtem el kiabálni vele. – Mi a francot képzelsz! Lehet, hogy Asgardban herceg vagy, és azt teszel, amit akarsz. Itt viszont nem! – nagyon mérges voltam. Valószínűleg a verseny miatti idegesség is rátett egy lapáttal. Felkaptam a táskámat és kiviharzottam a házból. Nem tudtam egy légtérben lenni vele. Most nem.

Elsétáltam Kittihez, mert úgy volt, hogy ők visznek el minket. Útközben sikerült lenyugtatnom magam. Odaérve, már csak Pankára vártunk. Hamarosan ő is megérkezett, és elindultunk.

- Baj van Emi? – kérdezte Kitti, mert elég szótlan lettem.

- Nem, nem. Semmi. Csak izgulok. – feleltem, ezzel le is tudva a beszélgetést, míg oda nem értünk. Egy nagy szürke épület volt. Belépve zsivaj fogadott minket. Minden csapat izgatottan várakozott az aulában. Bejelentkeztünk, majd pár perc múlva megjelent pár fiatal egyenruhába öltözött ember, és megmutatták mindenkinek, hogy melyik terembe menjen. A verseny elkezdődött!