ʜᴏᴜsᴇ ᴏғ ᴄᴀʀᴅs

💌Nem várt lépés💌

Jungkook

Nem volt nehéz dolgom, hiszen minden a kezemre játszott. Kezdve azzal, hogy Taehyung átjött, a szórakozás szárnyakat bontogatott.

Azt hitte, uralja a helyzetet, nem tudva, hogy már az elejétől kezdve én irányítottam.

Minden velem volt. Csupán elkellet játszanom az ártatlant, aki nem tud semmiről. A hülye gyilkost, aki nem gyanít semmit. Így hát csempéztem egy kis altatót az innivalójukba, mielőtt alvást színleltem
A terv szinte sínen volt.

Mindent tökéletesen kiterveltem, de a keserű bosszúm helyett, inkább én estem pofára.

...

-Itt meg mi történt?-Yoongi tágra nyitott szemekkel nézte a házukat, mit a lángok nyeldestek. A sikátorból kifordulva megtorpant, és egy kis idő erejéig lefagyott.

Ez a kis idő éppen elég volt nekem ahhoz, hogy visszarántsam a sötétbe.

A falhoz nyomtam testét, a karomat a nyakához szegezve, talán kicsit erősen.

-K-ki maga?-köhögött nagyra nyílt pupillával.

Gyomrába térdeltem, majd válaszoltam.

-Ezt inkább én is kérdezhetném: Ki vagy te, hogy hozzáérj ahhoz, ami az enyém?-jelentőségteljesen sziszegtem az utolsó szavamat.

Nem szólalt meg csak szenvedett. Megmarkoltam nyakát és a szemébe néztem.

-Válaszolj ha kérdeztelek Min. Kurvára ne bassz fel még jobban.-a nyakánál fogva csaptam oda a falhoz. Kezeivel megpróbálta lefejteni ujjaimat nyakáról, de ez egy szánalmas próbálkozás volt, nem több.

Gyengítettem szorításomon, így elkezdett beszélni.

-Mit akar tőlem? Miért csinálja ezt? Miről beszél?-minden egyes kurva szó után elkapta őt a köhögés.

Rohadt idegesítő volt, nem mellesleg nekem nem volt ennyi időm.

-Park Jimin. Rémlik már? Elevenen foglak megnyúzni, szépen , lassan  darabollak fel, miután levágtam a mocskos kezeidet, mikkel hozzáértél Jiminhez. A szemedet meghagyom lásd, hogy milyen mocskos vagy belülről.-teljes erőmből szorítottam nyakát.

Szirénák kavalkádja csendült fel a háttérből.

-Nézd milyen nagylelkű vagyok.-a hold fénye megcsillant a késemen.-Legyen ez az első és egyben az utolsó figyelmeztetésem te szarházi. Addig lesd meg mi maradt a családodból, mert ez is kibaszottul a te hibád. Sírj egy kicsit, törj össze lelkileg, aztán majd megint megtalállak, és talán egy pár órás kínzással megúszod, ha soha a kurva életben többször nem mész a tulajdonom közelébe.

Végszó, majd a kés utat tört a bőrön, egészen a húsig. A test elernyedt, miután elengedtem a nyakát.

-Remélem így már világos, hogy nem szarakodhatsz velem.-hajoltam közelebb hozzá. Fájdalmas nyögéseket hallatott.-Kússz el a mentőkhöz, több szórakozás nélkül nem úszhatod meg, faszfej.-egyszerűen nem léphettem le. Pólóját megmarkolva húztam be neki párat, miközben a földön feküdt. Ezután kihúztam belőle a késemet.

Felismert, vagy sem, nem számít.

Senki sem szarakodhat Jeon Jungkookal.

Főleg nem egy ilyen.

Amikor hazaértem, csak a csönd fogadott. Én pedig nagyszerű munkát végeztem.

De még egy dolog hátravan. Mivel Jimin telefonján lehallgató készülék van, így a helyett, hogy szánalmasan próbáltam volna mondatfoszlányokat elkapni a beszélgetésükből, e helyett csak annyi a dolgom, hogy ügyelek arra, hogy Jimin telefonja a közelében legyen.