ʜᴏᴜsᴇ ᴏғ ᴄᴀʀᴅs

💌Nem mondhatod, hogy vége💌

Egy pillanat alatt lepte el az agyamat a köd.

Eddig is halálra volt ítélve Yoongi.

De még hogy!

Pláne most..

Komolyan az én Jiminemmel fog egy lakásba tartózkodni?!

Nem. Ezt nem engedhetem.

Állkapcsom megfeszült, ahogyan felkeltem. Kezeim ökölbe szorultak, és vissza kellett nyelnem a feltörő ordításomat.

Meg kell ölnöm. Még ma.

Mit képzel ez? Mit képzel, hogy a tulajdonom közelébe megy?!

Szerinte majd ápolgatni fogja őt?

Nem érti meg, hogy Jimin kibaszottul az enyém?!

-Jungkook...ő csak egy barátom, szerintem nem kellene aggódnod ez miatt.-kis kezét vállamra tette megnyugtatás képpen, de a lehetőnék még jobban ideges lettem.

Izzó szemeimet arcára vezettem.

-Jimin. Nekem ne mond, hogy csak a barátod, mert rád fog mászni, és már rád is mászott egyszer! Hozzád fog érni. Flörtöl veled. Megölel-a gondolatra még jobban elsötétült a tekintetem.-Amit nem engedhetek.-

Jimint vállánál fogva szegeztem oda az ágyra, intenzíven bámulva szemeibe.

Fogalmad sincs, hogy kié vagy Jimin?

Ez nem így működik.

Nem így.

-Tetszik neked a helyzet Jimin? Örülsz neki, hogy bejössz egy olyannak mint ő?-teljes testemmel az ágyhoz szorítottam őt.

Gyorsabban kezdve venni a levegőt.

-N-nem Jungkook. Én nem akarok semmit tőle. És ő, ő csak azért jön, mert....

-Mert?-nyakába csókoltam, megszívva pár helyen puha, selymes bőrét egy cseppet sem gyengéden.

Jimin nem válaszolt. Nyöszörgött, hogy a vágytól, vagy a fájdalomtól, azt nem tudom, de nem visszafogva magát hallatta a hangját, ami talán még jobban felkorbácsolta vágyaimat.

-Miért kell minden egyes alkalommal megmutatnom.-ajkaimmal egyre lejjebb haladtam testén. Megszívva bőre felületén az összes helyet, ahol értem.-Hogy az enyém vagy?-bőrére suttogtam az utolsó mondatot, és egy pillanatra szemeibe néztem.

Jimin telefonja megpittyent az éjjeliszekrényen.

Nyúlt már volna utána de lefogtam kezeit. Mikre rászorítottam.

-A-a Jimin. Csak így ez nem lehetséges. Van egy kis ára.-duruzsoltam fülébe.

Jimin megremegett alattam, de semmi élvezetet nem tanúsított viselkedése, sem hangja.

-Hagyd abba Jungkook.-szavai tőrként hasítottak belém. Hihetetlen mérges lettem.

-Az miatt a féreg miatt itt hagynál?! Bazdmeg Jimin!-hajamba túrtam.

Rövid időn belül elképzelhetetlen dühöt éreztem.

Két kézzel beletúrtam hajamba. Fedetlen mellkasom gyorsan emelkedett és süllyedt.

Derekán ültem, a látásomat percről percre vakította el a vörös köd.

A hajamat szabályosan téptem, de oly annyira elvesztettem a fejemet, hogy féltem, ha nem kapaszkodom bele, olyat teszek amit magam is megbánok. Hiába nem akarom bántani Jimint.