Szívem //BEFEJEZETT//

2. rész

 Alig csuktam be magam mögött az ajtót; egy füzet találta el a fejem.

Lehajolva felvettem. Hangár Annamária. Elindultam a padja felé, közben megigazítottam a hajamat. Mindeközben az egész osztály csendben volt, és minden szempár rám szegeződött.

  - Baj van? - tettem le a füzetét az asztalára.

  - Hogy jössz te ahhoz, hogy az Egerszegi pasiját veszed el?! - támadt nekem. - Egerszegi, amióta szétmentek, 0-24 bőg, ha egyedül van! Kolos a Kodály egy fontos tagja volt, míg nem jöttél te! - vágta volna nekem a tolltartóját, viszont szerencsére elkaptam.

Higgadtan visszahelyeztem oda, ahonnan ő az imént felemelte. - Kolos választott engem, és nem én őt. Nem tudom, mi volt az oka, hogy szakítottak, mert nem besz...

  - TE! - vágódott bal oldalról egy szöveggyűjtemény a fejemhez.

Lehajoltam, s ezt is felvettem. Nem akartam cirkuszt, még akkor sem, ha ők azt akarták elérni. - Míg a fal felé volt az arcom, azért felszaladt egy picit a szemöldököm. Pont a Fogl? Tőle számítottam erre a legkevésbé. Bár magam sem értem miért, hiszen Egerszegi a legjobb barátnője. Ő nem azt az egy Kodály tagot sajnálja, mint Ani. Hanem a barátnőjét, akinek összetörték a szívét. -

  - Ne haragudjatok - adtam vissza Friderikának is a szöveggyűjteményét. Akik jóba vannak az Egerszegivel, mindegyikükön végig néztem, bocsánatkérő tekintettel. - Ha valakit is zavar, hogy Kolossal együtt vagyunk, azt neki jelezzétek. Beszéljétek le rólam. De én egészen addig nem hagyom ott, míg...

  - Pedig a szakításban már profi vagy! - Mintha kést döftek volna a hátamba.

  - Teri - fordultam meg negédes mosollyal. - Tudod, te is profi vagy egy valamiben. Hogy, hogyan utáltasd meg magad mindenkivel - húztam össze a szemem, még jobban fokozva ezzel is a hatást.

  - Igaza van a Johinak - szólalt fel Berta. - Tényleg ahhoz az egyhez értesz. - A többiek is hevesen bólogattak. Teri éppen felszólalt volna, de Berta az Egerszegi-pártosokhoz intézte a szavait. - Nektek meg tényleg nem őt kellene zaklatnotok. Mit tehet róla, hogy tetszett neki az a srác, akinek ő is tetszett? Mit tehet arról, hogy ez az áldott jó Kolos, vagy ki a franc, pont őt választotta? Azt, hogy létezik? Nyilván a barátnőtöknek is lesz következő szerelem az életében, és tovább fog lépni. Vagy a gyerek fog visszamenni hozzá, vagy lesz valami. Mindig is volt valahogy, ezután is lesz valahogy - fejezte be a szónoklatát.

  - Az a gond, hogy igaza van - nézett felváltva Anira, és Friderikára Zoé. - Johi tényleg nem tehet arról, hogy a Kolos őt választotta.

  - Jó, oké - ereszkedett vissza a helyére Ani -, de ez így akkor is szar. A csapat egy tagot vesztett.

  - És a Nusi szíve sem mostanában fog begyógyulni - higgadt le Frida is. Szomorúan emelte rám a tekintetét. - Bocs Johi. Menj. Kolos még azóta is kint vár rád, ez egészen biztos. - Bólintottam.

  - Ti ne haragudjatok. De ezzel nem tudok mit kezdeni. Sajnálom. Ha a Nusinak tudok valamiben segíteni, itt vagyok. Ellenben nem hiszem, hogy pont az én társaságomra vágyna - dobtam le a mappám, majd kisétáltam az ajtón.

 Kolos tekintete aggódóra váltott, ahogy meglátott. - Történt valami? Sokáig voltál bent.

Megfogtam a kezét, és lábujjhegyre állva megcsókoltam. Ez afféle fájdalmas csók volt, ahogy éreztem, mindkettőnek, de végül nem kérdezősködött tovább.

 A harmadikra felérve, neki döntött a korlátnak. - Ha valami baj van...

  - De nincs - mosolyogtam rá.