Elveszett Szerelem❤ 1. Évad [Kakashi ff.] ✅

Yuno🌻

Már két nap eltelt mióta a Kakashi csapat elindúlt Homokba. Vajon merre járhatnak most? Mindegy is,a napokba Tsunade befejezte a nyakamon lévő mély heg beforrasztását és el látását így már nem fáj annyira. És sikeressen mai nap ki is engedtek a Konohai korházból. Le jelent kezdtem a portán és elhagytam a hatalmas épületet. Ahogy kiléptem egyszerre félre is kellett állnom,mivel majd nem nekem futott egy sárga kétszopfos kislány.
-Elnézést! - üvöltött hátra futás közben. Intettem neki,hogy nincsen semmi baj és tovább mentem. Yami elmondása szerint a mi házunk vagyok a McCloud clán házak a falu legtávolabbi részén van a korháztól. Így hát a táskával a vállamon és karddal a hátamon elkezdtem elindúlni testvéreimhez. A falu telis tele zsongott az emberektől és a joninoktól. Nah meg persze a kis geninektől. Néma csendbe mentem végig az egész falun úgy,hogy aki csak elment mellettem megbámúlt. Sugdolóztak de nem hallottam elég jól. Mindegy is,csak érjek már haza.

Elérve az adott ponthoz egy kis útca fogadott. Négy kis ház fogadott takarosan festve és díszítve virágokkal. Házak falán vagy festve volt vagy zászlón lógott a clánunk címere. Ahogy beértem az első ház sarkához már egy ismerős hang fogadott.
-Yuno! - futott oda hozzám Yami. Megöleltem és egy puszit nyómtam a homlokára.
-Yami,jó téged látni! - mosolyogtam rá.
-Téged is! Gyere elvezetlek a saját házadhoz. - mutatott az utca végére.
-Saját házamhoz? - kérdeztem vissza.
-Igen. Már egy éve ott áll,arra várha,hogy a gazdája végre elfoglalja. Azt nem ígérem,hogy tiszta mivel már pár hónapja nem voltam odabent..hehe. - mosolygott rám.
-Rendben,menjünk.

Miközben sétáltunk,körbe vezetett pár helyen,azaz meg mutatta mi merre van. De viszont...rossz volt azt hallani,hogy ezt mind egyedül húzta fel. Vagyis Chio is segített de ő már egy idelye küldetésen van. Azthiszem ezt mondta. Csak vigyázzon magára!
-Itt is vagyunk. - mutatott rá egy világos sárgás házra. A lélegzetem elállt mikor megláttam. Civilizációtol távol lévő házat kaptam meg elöl egy kis takaros virágoskerttel. Akkor csak járt erre. Hátra fordúltam,hogy megöleljem de csak a markát mutatta nekem. Nyúltam a markához,majd egy kúlcsot adott át. Magának a háznak a kúlcsát. Most már tényleg a nyakába borúltam. Intett nekem mivel volt dólga a faluban így hát eldöntöttem,hogy be megyek a házba. Vagyis elfoglalom magamnak.

Átmenve a kapun a ház ajtaja fogadott,és egy kis erkélyféle kiülő rész. Nem mentem be egyszerre a házba handm elösször is körbe néztem kint. Hátrébb újra a kis folyosó fogadott mely vagy egy és fél méterre volt a földtől. Az ottani részről a hátsó kert fogadott ahol egy cseresznye fa és egy kis tó fogadott. Nah meg persze sok bokor és virág. Igazán szép volt a kilátás és már akkor bele szerelmesedtem a helybe. Vissza mentem előre és benyitottam a házba. Hatalmas nappalija volt aminek bal oldalán a konyha felé vezető ajtó helyezkedett el,jobb oldalán pedig a fürdő felé. Egyenesen pedig egy elhúzható ajtó volt ami fúrdalta az agyamat. Elhúztam és egy hálószoba volt. Had ne mondjam nem is kicsi. Azthiszem itt már tényleg el fogok férni.. A szobában vólt még egy ajtó,ami üvegből volt és az a hátsó udvarra nézett. Istenem! Itt fogok űlni minden nap.

Késöbbiben nekiálltam kitakarittani és berendezni a házat és a szobákat. Mire ezzel kész lettem már be esteledett. Ledobtam a kezemben lévő seprűt és kidőltem az ágyra. Kifújtam magamból a fáradtságot és elaludtam.

Másnap reggel kopogásra keltem. Felkeltem az ágyból és kinéztem az ablakon. Körülbelül reggel hat fele járhatott az idő. Kisétáltam a szobábol és egyenest az ajtóhoz mentem. Kinyitottam.
-Hatake? Mit keresel te itt ilyen reggel? - néztem fúrcsán a férfira.
-Hoztam neked egy ilyen új ház aztán kéne valami ajándék meglepetést. - kezdte vakargatni a nyakát.
-Gyere be,főzök egy teát. - utasítottam be. Ahogyan belépett egyszerre levette a cipőjét és a jounin mellényt magáról. Bementem a konyhába és a zöldtea filter után kutakodtam.
-Valahova ide tehettem..de hova?? - panaszkodtam miközben keresgéltem.
Miközben a pulton állva keresgettem a legmagasabb polcon lévő teák között a kedvencem,Kakashi be sétált a konyhába és háttal támaszkodott neki a pultnak. Kezét keresztbe rakva kezdett el halkan,magában nevetni.
-Most meg min nevetsz? - háborodtam fel.
-Azon,hogy a pulton állsz és keresed a teát.
-Ez neked vicces??
-Inkább aranyos. - mosolyodott el.

Zavarba jöttem. Meghúztam a számat és folytattam a kutatást. Megtaláltam a teát majd magamban elterveltem,hogy véletlenül ki ejtem a kezem közül a teát és a fejére ejtem.
-Áu! Eztmost miért kaptam? - háborodott fel a férfi.
-Mert ki nevettél. - mosolyogtam miközben leültem a púltra lábamat lógatva. Elém állt két kezét mellém rakta és ezen támaszkodva hajólt felém. Meg lepödtem és éreztem,hogy elvörösödöm amiért ilyen közel van hozzám.
-Annak ellenére,hogy örülök,hogy visszatértél még nem kell egyszerre bántani. - nézett bele szemeimbe. Fekete szemei csak úgy csillogtak a holdfényben. Minek villany,ha telihold van? Szóval..ahogy az a szempár rámnézett ki rázott a hideg. Egyszerre ilyesztő és csodálatos érzés kapott el.
-Ki bánt téged? - kérdeztem vissza.
-Te. - felelt. Folytatni szerette volna mondatát de nem hagytam neki. Puszit nyomtam félig maszkkal beborított arcára.

/ Sziasztok! Tudom,tudom már rég kéne kint lenni több mint 3 résznek. Sajnálom,hogy a héten nem írtam csak hát időm is alig volt. De most itt van a legújabb rész és hamarosan hozom a folytatást! /