Két nappal később:
Jessica szemszöge:
Reggel amikor felkeltem először azt hittem, hogy rémeket látok még a szememet újra be csuktam és vissza ki is nyitottam, hogy tényleg ott van-e.
De igen tényleg ott volt.
Dylan ott feküdt velem szembe kanapén és aludt.
Vissza feküdtem a párnára és aludni akartam ismét...de egy hang fel zavart...
- Jó reggelt, Hercegnőm!- hallom meg Dylan hangját.
- Ne hívj így. Mit keresel itt?
- Én csak tudni akartam, hogy-hogy vagy.
- Jól. Mint láthatod.
- Meg persze azt szeretném mondani, hogy nagyon sajnálom.
- Mit?- persze tudtam, hogy mire gondol.
- A tegnapit.
- Megakarod magyarázni hogy miért csaltál meg? Vagy mi?
- Nem. Az nem lenne szép dolog.
- Akkor? Miért tetted? Nem érdekelt hogy fájdalmat okozol?
- Nem is gondolkoztam abban a pillanatban.
- Vagy csak nem szerettél...-mondom szomorúan.
- Sajnálom.
- Értem..Akkor miért voltál együtt velem, ha nem szerettél?
- De szeretlek. Most is, szeretlek.
- Azt hiszem ezt nem érzem.-ül velem szembe az ágyra.
- Mért nem érzed?
- Mert messze érezlek magamtól.
- Talán mert messze ülök.
- Nem így értettem.
- Tudom, vagyis gondolom. Amúgy jobban vagy?
- Azt hiszem. Attól meg ugyan úgy hányingerem van
- Értem. Ha Liamék fel kelnek biztos hoznak neked gyógyszert.
- Nem kell. Nem igazán szoktam gyógyszert szedni.
- Erre kell.
- Nem, nem kell.
- Ne vitatkoz. Főleg majd Katel ne mert le nyomja a torkodon a gyógyszert.
- Nem érdekel. Nem fogom be venni.-próbálok meg fel állni de mintha a lábaim nem engednék és csak annyit érzek, hogy esek el de Dylan elkapott.
- Na ugye kell az a gyógyszer.
- Ha nem tesztek minden piába drogot akkor nem lennék így. -forgatom meg a szemem, de csak azért mert tudom, hogy Dylan nem szereti.
- Hé ne forgasd a szemed.
- Mert mi lesz?
- Ne akard tudni.
- Mondd el.
- Ez után nem fogom.
- Akkor ne mondd.-állok fel Dylan fogásából.
- Álmos vagyok.
- Akkor aludj de ne az én ágyamban.
- Mért? Már aludtam itt.
- De ha jól emlékszem nem vagyunk együtt.
- Van ilyen.
- Nem mintha érdekelne hogy mit mondok neked nem is értem minek maradtál itt éjszaka.
- Vigyáztam rád. Vagyis veled szerettem volna lenni.
- Még csak nem is figyelsz arra amit mondok. Leszarod.
- Inkább át megyek Liamékhez.
- Felőlem. Én csak annak örülnék.
- Akkor jó.
- Akkor menj, mert fürdeni szeretnék aztán dolgozni menni.
- Tudom. Akkor majd ott úgyis találkozunk.
- Hurrá, repesek az örömtől.
- Nem érzed azt hogy elég gonosz vagy velem?
- Tényleg? Észre se vettem. Mert te nem voltál az amikor megcsaltál ugye?! Vagy nekem az nem is fajt szerinted? Az nem volt gonosz.
- Hibáztam be látom. És tiszta szívemből sajnálom. És hidd el minden erőmmel azon leszek és vagyok hogy helyre hozzam.
- Na és mi van ha nem fogod tudni helyre hozni?
- Fel kőtöm magam.
- Depis leszel?
- Ki? Én nem.
- Akkor meg ne mondj hülyeségeket.
- Mért?- lép hozzam közel.
- Mert ne. Nem mondthatsz ilyet.
- Hiányoznék?-lép megint közelebb.
- Én ilyet nem mondtam.
- De hiányoznék?
- Talán, nem kivel gonosz legyek. -lép még közelebb hozzam. Már csak egy szellőnyi hely van köztünk.
- Csak ennyi?
- Miért?
- Másért nem is hianyoznék?
- De. -fogja meg a derekam.
- Azaz én titkom marad.
- A.A.- ránt közel magához.
- Nem tudok megállni.- annyira nem fogott és nem éreztem úgy, hogy meg tudnék állni.Tart meg Dylan.-Nekem most haragudnom kell rád.
- Tudom, de ha elengedlek el fogsz esni.
- Az lehet.
- Szerintem biztos.
- Miért vagy ilyen....-állok meg, mert közbe be jött a szobába Liam és Kat.
- Csá na mizu?-segít le ülni az ágyra.
- Semmi most keltünk. Hát ti?
- Nem tudtam meg állni.
- Hoztam gyógyszert vedd be. -mondja Kat.
- Ahhjjj.- forgatom meg a szemem.
- Be kell venned.
- Várj ezt nem így kell. - veszi el a gyógyszert Kattől és le gugol elém.-Zzzz jön a repülő.. Le szállásra készenáll.
- Te hülye vagy.- veszem el tőle és le nyelem a gyógyszert.
- Mért?
- Mindegy. Most jó ?
- Igen, most jó.
- Remek. Akkor ma ha nem gond el mennek a Pop's-ba.
- Talán.
Erre nem mondtam semmit kicsit jobban lettem a gyógyszertől és el menetem lezuhanyozni. Majd felöltöztem a hajamat megszárotottam és elindultam a Pop's-ba. Dylan, Liam és Kat is be jöttek reggelizni. Nem sokkal később egy nagyobb társaság is csatlakozott hozzájuk.
Dylan mellé le ült egy csaj akit át karolt ha jól látom.
- Jessi az a te asztalod.- mondja Jack.
- Igen, tudom megyek. -majd ki mentem.
- És reggel készült ez a kép Dylanről.-mondja Liam amikor oda értem.
- Ti aztán állatok vagytok. - nevetnek.
- Sziasztok mit hozhatok?
- Hármunknak a szokásosat.
- Nekünk is jó lesz az ami nekik.
- Nekem egy jeges kávét, sok tejszínnel, és egy Vega szendvicset.-mondja a csaj aki Dylan mellett ül.
- Máris hozom.
- Köszi.
- Ti ismeritek egymást?
- A húgom.
- Wow dögös.
- Hé csak óvatosan.-mondja Dylan.
- Mért van valami köztetek?
- Van?-kérdi a csaj.
- Nem, nincs. De hogy meg mondjam meg egy haverjával nem jönnek össze.
- Mármint Dylanével? Mi nem vagyunk haverok.
- Nem. A bátyám haverjaival.
- Akkor nekem van esélyem.
- Miért lenne?
- Kat unoka tesója vagyok.
- Örülök.- mondom majd elmentem a rendelésért.- Három szokásos nektek pedig azt amit nekik, neked pedig egy jeges kávé sok tejszínnel, és egy vega szendvics.
- Köszönjük.- mondja a srác.
- Szarul bololsz.
- Nem bókol rám.- én erre csak meg forgattam a szemem és el mentem onnan.
Egy negyed órás szünetek és ki mentem elszivni egy szál cigit. Amiről persze más nem tud, hogy cigizek. Szóval ki mentem és le ültem a szokásos helyemre.
- Hé szép lány, Liam húga ugye?
- Hé segfej, Liam haverja ugye?
- Nem igazán.
- Nem vagy a haverja?
- Nem.
- Nehezen hiszem el.- szívok bele a cigibe majd egy kis idő után ki fújom.
- Ismerősök vagyunk.
- Ismerősök? -kérdem de igazából itt csak arra gondoltam, hogy nem tudom a nevét.
- Ohh...Scott vagyok. És te?
- Liam húga.- persze csak szivatom.
- Akkor Liamy vagy mi? - nevet
- Amúgy Jessi.- nevetek én is.
- Szép neved van.
- Köszönöm.
- Hogy-hogy a Pop's-ba dolgozol?
- Igazából eleinte azért akartam, hogy ne legyek otthon Liammel. De aztán már más a helyzet szóval csak azért vagyok itt mert szeretek itt dolgozni
- Mért nem akarsz Liammel lenni?
- Az akkor volt. Most már újra imádom.
- Ja értem.
- De akkoriban azért nem akartam annyit vele lenni mert ugye ő sztár volt...híres énekes csak aztán már nem énekel na mindegy...aztán hosszú éveken keresztül nem keresett vele volt a legjobb a kapcsolatom olyanok voltunk mintha tényleg nem csak tesóm lennénk.
- Akkor lehet, hogy engem sem fogsz kedvelni.
- Miért?
- Sztár vagyok... Vagy mi...
- Nem azért utáltam meg mert sztár volt...vagy mi...hanem azért mert nem keresett és leszart.
- Ja értem.
- Akkor jó. Különben énekes vagy? Vagy színész?
-- Színész.
- Lathattalak már filmben?
- Inkább sorozatban.
- Tényleg? Na és melyikben?
- Jessi...-hallom meg Jack hangját.
- Uhh baszki...mennem kell.
- Szia.- köszönünk egyszerre.
Be mentem és Jack meg kért, hogy hozzák ki egy dobozt a raktárból. Szóval be mentem és kerestem a dobozt de mintha úgy értettem volna, hogy az alsó polcon lesz, de ott nem találtam meg. Fel álltam a kis létrára, hogy elérjék a dobozt de szerencsétlenségemre le estem róla. Igazából semmi bajom nem lett csak le ültem a földre.
- Jól vagy?- jön oda hozzám.
- A hülye doboz nem akart engedelmeskedni.-mutatok a dobozba.
- De ugye nem ütötted meg magad?
- Nem, azt hiszem nem. Jól vagyok. -aztán fel álltam de egy dobozba estem el egyenesen Dylan karjaiba.
- Most aztán tényleg belém estél.
- Ez csak véletlen volt amúgy is a szöszivel kéne foglalkoznod nem?
- Szöszi?
- Akit át karoltál reggel.
- Nem karoltál át senkit.
- Még hazugnak is tartasz?- maszok fel vissza a létrára.
- Nem, de nem karoltam át senkit.
- De, láttam.
- Mikor? Hol?
- Ma reggel itt a Pop's-ba.
- Ja Erika ő csak egy barát, nagyon menő meg dögös csaj, de nálam nincs esélye.
- Hát persze.
- De így van. Meg amúgy is nem én feküdtem le vele többször is hanem....
- Mi?- fordulok hátra hirtelen.
- Liam nagyon sokszor együtt volt vele, de Kat nem tudja. Sőt... - motyogja ezt:-megis csalta vele.
- Ti ketten szinte tükör képek vagytok.
- Mi?
- Egymást majmoljatok ha az egyik meg csalja a másikat akkor egyből már a másik is nem is gondoltok bele.
- Ja Liam már régen csinálta... Most nem tudom hogy még csinálja e. És hé nem majmolok senkit.
- Hát hogyne.
- Nem.
- Nem de most viccen kívül olyanok vagytok mint két tojás.
- Nem hasonlítunk.
- Tényleg?
- Tényleg.
- Nem úgy vettem észre.-szállok le a dobozzal a kezemben a létráról.
- Na jó mondj valamit amiben hasonlitunk.
- Stílus, mind a ketten meg csaljàtok a csajotoka, a hajatok...soroljam meg?
- Aha.
- De remelem Erikát nem fogod.
- Nem jövök vele össze.
- Hát persze. - teszem le a dobozt.
- Szeretlek.
- Hmm?-csinálok úgy mintha nem hallottam volna.
- Szeretlek.
- Kimondani könnyű csak bizonyítani nehéz.
- Azt sem.- jön oda és meg csókol.
- Ne csináld ezt velem.
- Szeretlek.
- Én is téged.- mondom halkan.
- Tudom.- tur bele a hajába.-Ma át jössz?
- Hányra?
- Mondjuk hét?
- Oke. - majd vissza ki mentem dolgozni.
Ez a öt óra már gyorsan el telt és haza mentem. Elmentem lezuhanyozni, majd fel öltöztem:
